Kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.
Nehéz megtalálni a megfelelő és odaillő jelzőt ahhoz a jelenséghez, ahogyan Aleksandar Vučić szerb államelnök és a hatalom viszonyul a szerb (világ)hírességekhez: változó, ellentmondásos, időnként egyenesen nevetséges. De a legtalálóbb jelző talán mégis ez: politikafüggő. Mostanában két világhírességre, az államfő egykori szövetségeseire, Emir Kusturicára és Novak Djokovicra lő a kormánypropaganda.
Robert Fico szlovák miniszterelnöknek is gondjai támadtak a Vlagyimir Putyinhoz való eljutással.
Egyelőre nem tudni, mi a baja a szerb elnöknek.
A szerb elnök balszerencséjére a kamera megmutatta az eredeti levelet, és kiderült, mi olvasható ott valójában.
Új, saját magát támogató mozgalmat jelentett be Aleksander Vicic szerb elnök, aki az elmúlt hónapok tiltakozására utalva azt is kijelentette, hogy a „színes forradalom” megbukott, a tiltakozó diákoknak ideje visszatérni az iskolapadba.
Alekszandar Vucsics szerb államfő új miniszterelnök kinevezésével próbálja kifogni a szelet a diáktüntetők vitorlájából, míg a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik Moszkvába menekülhet az őt letöltendő börtönbüntetéssel sújtó szarajevói bírósági ítélet elől.
Szerbiában több mint egy évtizede egy autoriter elnöki rendszer van, amely a klienseken és a nacionalizmuson alapul. Aleksandar Vučić sokáig stabilan tartotta magát a hatalomban, de most a diákok országos utcai tüntetésekkel sikeresen kihívást intéznek ellene, írja Armina Galinas történész.
Ilyen az, amikor Orbán Viktor nem avatkozik be más államok belügyeibe: magyar pénz és terrorelhárítók érkeztek Bosznia-Hercegovinába. Milyen politikai haszonszerzés reménye vezeti a Balkánon kavaró magyar miniszterelnököt, amikor a térség autoriter vezetőivel barátkozik? Vagy szimplán csak az orosz érdekeknek való megfelelés a cél?
Destabilizációs kísérletek vannak Szerbiában és Magyarországon is Orbán Viktor szerint, de az együttműködés szembeszélben is működött, most pedig jön a hátszél.
A szerb elnöki konvoj nagy sebességgel haladt, amikor a baleset történt.
Arról csak választások útján dönthetnek az állampolgárok - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombaton a dél-szerbiai Aleksandrovacon.
Bár az elemzők arra számítottak, Aleksandar Vucic szerb államfő rendkívüli állapotot rendel el amiatt, hogy napról napra szélesedik a szerbiai diákok tiltakozási akciója, a politikus békülékeny hangot ütött meg hétfő esti beszédében és közölte, megbüntetik a tavaly novemberi újvidéki katasztrófa felelőseit. A vasúti pályaudvar tetőszerkezetének részleges leomlása következtében 15 ember vesztette életét.
Az újvidéki vasútállomáson történt, 15 halálos áldozatot követelő épületomlás óta folyamatosan tüntetnek a szerb elnök ellen, aki azt állítja, hogy a demonstrációkat külföldről finanszírozzák.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
A kliensrendszer hívei a Balkánon támogatást várnak a Fehér Ház következő lakójától a „szerb világ” ideológiájához, ami valójában Nagy-Szerbia régi álma, írja Dzihic a Der Standardban.
Mind a magyar, mind a szerb vezetés forszírozza a jelenleg döcögősen üzemelő szerb-magyar határátkelő bővítését. Szijjártó Péter szerint Kínában fogják „megbeszélni a Röszke-Horgos határátkelő bővítését”. Azonban az elmúlt időszak eseményei árnyat vetnek erre az elképzelésre.
Az áldozatok száma tizenötre nőtt, két súlyos sérült életéért még küzdenek az orvosok.
A magyar-szerb stratégiai együttműködési tanács ülésén arról is döntöttek, hogy új kőolajvezeték épül a százhalombattai finomító és a szerbiai hálózat között.
Magyarországon a kormány a minap megnyeste annak a vasúti beruházásnak a költségvetését, amelynek a szerbiai szakaszán 14 ember halálát okozta a hasonló önkényeskedés. Pedig korábban még szükségesnek tartották „a leromlott műszaki állapotú” állomásépületek felújítását, amit most mégsem finanszíroznak.
