A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
A kormány szinte naponta szivárogtat ki újabbnál újabb részleteket, úgy tűnik, készítik elő a közvéleményt a végső döntésre. A társadalom megosztott, a lakosság nagyobb része támogatná a döntést, maguk a besorozandók szinte kivétel nélkül kikeltek a terv ellen. Szeretettel a Vajdaságból című sorozatunk cikke.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
A december 17-ei szerbiai parlamenti választás óta egymást követik a tüntetések, azt hangoztatva, hogy az Aleksandar Vučić államfő mögött álló pártok elcsalták a megméretést.
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szerint nem zajlik forradalom.
Az előrejelzettnél is nagyobb arányú győzelmet aratott a szerbiai parlamenti választáson az Aleksandar Vucic elnök mögött álló Szerb Haladó Párt. Így a közeljövőben aligha javulnak a kapcsolatok Belgrád és az egykori Jugoszláviát alkotó köztársaságok között. Az EU taktikai megfontolásokból nem keménykedik Belgráddal, de a viszony enyhén szólva sem mondható harmonikusnak.
Brüsszel nem tud beleszólni a nyugat-balkáni fejleményekbe, mert nem teljesíti az ígéreteit, nem követeli meg a normák betartását, nem jutalmazza meg a reformokat, ellenben enged a nacionalista zsarolásoknak, írja az osztrák lap elemzője.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök elsöprő győzelemről írt a közösségi oldalán.
Befejeződött az előrehozott parlamenti, tartományi, illetve önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 51,93 százalékos volt.
Kora délutánig a szavazók 32,38 százaléka adta le szavazatát az előrehozott parlamenti választásokon Szerbiában. Az első nem hivatalos eredmények este 10 órára várhatóak.
Néhány hónapja mindenki biztosra vette, hogy az Aleksandar Vucic szerb államfő mögött álló Szerb Haladó Párt toronymagasan megnyeri a holnapi, december 17-i parlamenti választást. Bár a zászló továbbra is a „haladóknak” áll, az ellenzéki pártok jó része koalíciót hozott létre, s úgy tűnik, akiknek elege van a több mint egy évtizede tartó Vucic-korszakból, azok hajlandók szemet hunyni afölött, hogy az ellenzéki szövetség politikai értelemben igencsak tarka
A szerbiai facebookozók, eddig nagyjából tizedannyi politikai hirdetést kaptak, mint a magyarok, de a VMSZ rendesen megszórta a vajdasági magyarokat a fizetett posztokkal.
Lázár János Palicson tartott beszédet, melyben ígért is valamit, ami a magyar kormány jelenlegi szuverenitásvédelmi lépéseinek fényében felettébb különös. A szerbiai kampánynak azonban nem ez egyetlen magyar vonatkozású furcsasága.
A szerb államfő a belgrádi központi vasúti pályaudvar átadóján beszélt a munkálatok várható befejezéséről.
Valahogy pont több kormánypárti polgármester is lemondott, így Vucicnak muszáj volt kiírnia a választásokat.
Nem mindennapi módon jutott el Szerbia oda, hogy előrehozott helyhatósági választásokat tartanak majd az országban. A kampány már el is kezdődött, miközben a választás részletei még nem is ismertek. Szeretettel a Vajdaságból sorozatunk aktuális epizódja.
