Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt - fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a németországi Potsdamban egy konferencián.
Elsöprő többséggel fogadta el a parlament 1949-ben az ország berendezkedését gyökeresen átformáló új alaptörvényt, amelynek beiktatását világra szóló ceremónia és hagyományátértelmezés kísérte.
Nem értem, mi baj van a médiatörvénnyel, szabad a sajtó, mindent ugyanúgy meg lehet írni, mint korábban. Nem értem azt sem, mi a gond az új alkotmánnyal – mondta a HVG-nek adott interjújában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója, aki az első Orbán-kormány idején főtanácsadói tisztséget is betöltött a miniszterelnök mellett.
Gere Ádám közgazdász szerint a legnagyobb problémát az új kormány kétharmados többségével áterőltetett, konszenzus nélküli alkotmányozása jelenti.
Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta "áthangszerelésével" tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi.
A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár kedden közölt következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek. Thomas Melia a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.
Az új alkotmányról és a médiatörvényről érdeklődtek elsősorban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevői a Jobbik frakcióvezető-helyettesével folytatott pénteki megbeszélésen,Gyöngyösi Márton jó hangulatúnak nevezte a tanácskozást.
A Századvég Alapítvány felmérése szerint a magukat jobboldalinak valló aktív szavazók körében 68 százalék töltötte ki legalább az egyik kérdőívet, míg a középen állók esetében ez az arány 39, a baloldaliak körében pedig 27 százalék.
A budapesti Külügyminisztérium érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartja Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter kijelentéseit, miszerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel - olvasható a tárca közleményében.
