Párton belüli gesztusok is befolyásolhatják, hogy az év végéig elfogadásra váró közel harminc kétharmados törvény előkészítésében kinek milyen szerepet ad a Fidesz, illetve Orbán Viktor – vélik elemzők, akik szerint a sarkalatos törvények felelőseinek kiválasztásakor a párt számára a lehetséges brüsszeli kritikák hatékonyabb kivédése, illetve a KDNP önálló profiljának erősítése is szempont lehet.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára szerint az idei volt Magyarország első legitim alkotmányozása, Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő azonban úgy gondolja, hogy a társadalmi és a tartalmi legitimitása nincs meg az új alaptörvénynek.
Eldőlt, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapnak a Fidesz-kormánytól, de egyelőre semmit sem tudni arról, hogyan és kikre voksolhatnak majd. Fennáll a veszélye, hogy több választójogi alapelv is sérül az országhatáron kívüli voksoknál – véli egy választási szakértő.
Az idei középszintű történelemérettségin a választható esszékérdések között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király. Történelemtanárokat kérdeztünk arról, szerencsés-e bő egy héttel az új alkotmány aláírása után az alkotmányozást is bevonni az érettségibe.
Bár a Fidesz ígéretei szerint a tervezett kétharmados jegybanktörvény nem változtatná meg alapjaiban a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó alapvető szabályokat, egyelőre nem tudni, tényleg érintetlenül maradnak-e az MNB-t érintő regulák. Az MSZP szerint „nagy hiba lenne”, ha a Fidesz „könyékig belenyúlna” a jogszabályba, a Monetáris Tanács volt tagja szerint pedig van, amihez nem is nyúlhatna a kormány az új jegybanktörvényben.
„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.
Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről.
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
Az Európai Parlament liberális frakciójának fenntartásai és aggodalmai vannak az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban, s a képviselőcsoport vezetője ezért látta szükségesnek nyílt levél megfogalmazását Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének - mondta Neil Corlett, a liberális frakció szóvivője.
Levélben reagált Magyarország londoni nagykövete, az alkotmányozás előkészítésére létrehozott nemzeti konzultációs testület tagja a The Economist által a magyar alkotmányozási folyamatról nemrégiben közölt írásra.
Az új alaptörvényről, az igazságügyi szolgálatok működéséről és a két ország közötti jó együttműködés fontosságáról beszélt Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára azon a tárgyaláson, ahol a Kínai Népköztársaság Igazságügyi Minisztériumának miniszterhelyettesével, Hao Chiyonggal ült egy asztalhoz - olvasható a kormány honlapján.
Mivel a szocialisták nem vettek részt az alkotmányozásban, erre az időszakra nem jár nekik fizetés - határozott Kövér László házelnök a Népszabadság információi szerint.
"Visszatérünk az utcára és mostantól nem fogunk meghátrálni" - üzeni a kormánynak a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszerveze a Lázár János és Balsai István által pénteken benyújtott alkotmánymódosítási javaslatra reagálva. A tűzoltók nemcsak tüntetést helyeztek kilátásba, de azt is, hogy megteszik a "szükséges nemzetközi jogi lépéseket".
A Védegylet meglepődve fogadta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtóközleményét és nyilatkozatait az Alaptörvényről.
Százharmincötmillió forint átcsoportosítását rendelte el a kormány a hétfőn elfogadott alkotmány megünneplésének szervezésére. A pénz a Nemzeti Gálahangverseny megrendezésére és kommunikációra megy el.
A választásra jogosult 8 millió ember közül csak 920 ezren válaszoltak a kormány alkotmányügyi kérdőívére. A levelezés és az űrlapok feldolgozása így is több mint félmilliárd forintba került – írta a Blikk.
A gazdasági és politikai viszonyokkal kapcsolatban kialakuló csalódottság, valamint az egymást követő kormányokkal szembeni elégedetlenség kiterjedt a politikai rendszer egészére. Különösen az utóbbi tíz évben gyorsult fel az intézményekbe vetett bizalom romlása - olvasható a Political Capital blogján.
Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én délben, a televízió nyilvánossága előtt a Sándor-palotában írja alá Magyarország, hét elején elfogadott új alaptörvényét.
Az országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma - olvasható a Méltányosság-blog friss bejegyzésében.
Végre itt az új alaptörvény! A széles társadalmi konszenzuson alapuló alkotmány az egész ország javára válik majd. A fanyalgók kórusán át is messzire hallatszik a nemzet tiszta hangja.
