A potsdami egyetem jogtudományi kara és a berlini magyar nagykövetség által rendezett tudományos tanácskozáson Trócsányi elmondta: az új alaptörvény "nem tekinthető forradalmi alkotmányozásnak, de nem hordozza magán a konszenzuson alapuló alkotmányozás jegyeit sem".

Létrejöttének körülményei az 50-es évek végének Franciaországát, a IV. és az V. köztársaság közötti átmenetet idézik. Magyarországon "politikai, erkölcsi és gazdasági válság alakult ki 2006-2010 között", és a választás után olyan szakadék alakult ki a múlt és az új, kétharmados többség között, amely "óhatatlanul azt igényelte, hogy az új hatalom szimbolikusan is elhatárolódjék egy válságokkal teli korszaktól".

Hozzátette: "Magyarország krízisben volt, az ebből való kilábalást kívánta elősegíteni az alkotmányozás". Ugyanakkor "csak hosszabb idő távlatából lehet megmondani, hogy egy ilyen típusú alkotmányozás mennyire tud társadalmi békét teremteni" - fűzte hozzá. Francois Mitterand néhai francia államfő például egykor diktatórikusnak nevezte az 1958. évi francia alkotmányt, 1981-ben viszont, amikor megválasztották elnöknek "már együtt tudott élni" az alaptörvénnyel - fejtette ki a párizsi nagykövet.    

Hangsúlyozta: az alaptörvény azért keltett feltűnést és vitát szerte Európában, mert Magyarország az egyetlen európai ország, "amelyben egyetlen politikai párt rendelkezik alkotmányozó többséggel. Nem kellett konszenzust keresnie az ellenzékkel, vagy ha kereste is, nem találta meg".    

Az alaptörvény körüli viták megindulásához az is hozzájárult, hogy a 2004-es uniós bővítés óta az új magyar alaptörvény "az első olyan nemzeti alkotmány a térségben, amely a nemzeti alkotmányos identitás megjelenítését határozottan célul tűzte ki, ideértve a kereszténység hangsúlyos megjelenítését". A nemzeti alkotmányos identitás iránti igény hangsúlyosan szerepel az alaptörvénynek a Nemzeti Hitvallást megfogalmazó részében, és ez is feltűnést kellett Európában. Ugyanakkor az alaptörvény "fontosnak tartotta megemlíteni az európai egység megteremtésében való közreműködést, valamint az európai döntéshozatalban való részvétel szabályait is".    

Az alkotmányban alkalmazott nemzetfogalomról szólva elmondta: az alaptörvény a kultúrnemzet fogalmát használja, ami azt fejezi ki, hogy a magyar nemzet tagjai élhetnek más országok állampolgáraként is, "ez azonban nem jelent Magyarország részéről sem irrendentizmust, sem revizionizmust, pusztán azt a tényt rögzíti, hogy a magyar nemzet szellemiségében egységet alkot".    

A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló közönség jelent meg - Trócsányi után felszólalt többek között Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, alkotmányjogász, aki egyebek mellett kifejtette: az alaptörvényt az európai alapértékek talaján hozták létre. Közölte: nem érti az Európai Bizottságot (EB) , hogy miért támadja Magyarországot az alkotmány ürügyén, hiszen az EB "nem alkotmánycenzor". Szerint az EB csupán "újabb kompetenciát akar szerezni magának". Az új alkotmányban minden európai alapjog szerepel, Magyarország továbbá jogállam, ahol biztosított a hatalommegosztás - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy "Magyarországon demokrácia van".    

Láng Csaba ügyvéd, a Német-Magyar Jogászegylet vezetője előadásában egyebek mellett úgy vélte: az alaptörvényben nincsen benne az, amit Németországban széles körben kritizálnak, miszerint az új alkotmány eszköz arra, hogy a kormány lebontsa a demokráciát, és ez a jelleg mutatkozik meg abban, hogy Magyar Köztársaság helyett Magyarország lett az ország neve. Hozzátette: az alaptörvény rögzíti: az ország neve Magyarország, államformája köztársaság.    

Az alaptörvényről szóló konferencia első szekcióülését követő, a közönséggel folytatott beszélgetésen Trócsányi a Nemzeti Hitvallásról szólva kifejtette: az alaptörvénynek ez a része "a múlttal próbál szembenézni", jellegét tekintve politikai nyilatkozat "inkább deklaráció, mintsem preambulum", amely semmi feltűnést nem keltett volna, ha közvetlenül a rendszerváltás után születik meg, hiszen azzal, hogy kimondja:az 1990 előtti Magyarország nem volt jogállam, azzal a múltat "igyekszik helyre tenni".    

Kérdésre válaszolva kifejtette: az adott ország politikai helyzete határozza meg az alkotmányozás menetét, ebből adódóan Magyarországon "többségi alkotmányozás" történt, ez azonban nem ritkaság az alkotmányok történetében.