Az Economist az alkotmányozásról: "nem túl felemelő folyamat"
A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist, amelyben arra jut: a magyar parlamentben "folytatódik a szokásos ügymenet".
A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist, amelyben arra jut: a magyar parlamentben "folytatódik a szokásos ügymenet".
"A jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor miniszterelnök populista pártja, a Fidesz kétharmados többsége által ellenőrzött parlament nem vette figyelembe a szocialista ellenzéknek és a civil szervezeteknek az ország új alaptörvényével kapcsolatos éles bírálatait" - írja a Les Échos című francia gazdasági napilap.
Fontos nap a mai – nyitotta az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott előadását Tölgyessy Péter. Azoknak is fontos, akik szeretik Orbán Viktort, nekik ünnep van. Számukra az új alkotmány azt jelenti, hogy az ország megszabadul a zavaros húsz évtől. Az ország másik felének viszont gyásznap, nagypénteki golgotajárás. Hogy lehet, hogy egy demokratikus országban egy parlamenti döntés ilyen véleményeket generáljon? – tette fel önmagának a kérdést az előadó.
"Ez egy Fidesz-alkotmány, nem egy magyar alkotmány" - nyilatkozott a Deutsche Welle német rádiónak Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöld párti képviselője.
A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya a hétfőn az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban hatpontos állásfoglalást tett közzé 2011. április 17-én.
Lázár János szerint az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem adósságtörlesztés, az eddigi alkotmányos keretek ugyanis működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.
Sólyom László már a múlt év végén kifejtette álláspontját a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban; a volt köztársasági elnök októberben egy magyarországi hetilapban közölte álláspontját, majd több előadást is tartott a témában Budapesten - közölte a volt államfő titkársága hétfőn az MTI-vel.
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra, amely 2012. január 1-jén lép hatályba.