Magyarországon csupán egyetlen ember tudja biztosan, hogy ki lesz szeptembertől az Alkotmánybíróság elnöke, ez pedig Orbán Viktor. Ez sok mindent elárul arról, hogy milyen az új alkotmányos berendezkedés: durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság, nyilatkozta a hvg.hu-nak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató, a szuverén.hu főszerkesztője.
Jövő keddi ülésén tárgyal a Fidesz parlamenti frakciója a képviselőcsoport alkotmánybíró-jelöltjeiről - közölte Krakkó Ákos, a kormánypárti frakció sajtófőnöke csütörtökön, szerinte addig nem érdemes nevekről beszélni. Szerdán a Magyar Nemzet egy öt névből álló listát közölt.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden cáfolta, hogy alkotmánybírósági beadványt készített volna a nyugdíjszabályok változása miatt.
Elkészült a Legfelsőbb Bíróságon az az alkotmánybírósági beadvány, amelyben a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását szabályozó, bár egyelőre még el sem fogadott törvény ellen kívánnak tiltakozni az érintettek - számolt be kedden a Népszabadság.
Hétfő este az Országgyűlés 263 igen szavazattal, 108 ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta az Alkotmány módosítását. Az MSZP név szerinti szavazást kért. Tekintettel arra, hogy a nem név szerinti szavazás esetén is az Országgyűlés honlapjára perceken belül – sőt: jóval hamarabb, mint név szerinti szavazás esetén – felkerül, hogy melyik képviselő hogy szavazott, azt kérdeztük a téma szocialista szakpolitikusától: nem volt-e szemfényvesztés név szerinti szavazást kérni. Harangozó Tamás szerint nem.
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.
A bírókat érintő drasztikus intézkedésekkel, beleértve a fiatalítást, a kormány igyekszik egy hozzá szorosabban kapcsolódó igazságszolgáltatást kiépíteni -- mondta el a hvg.hu kérdésére több, neve elhallgatását kérő bíró.
A hatáskörszűkítő szabályok ellenére egy független, bátor és átláthatóan működő alkotmánybíróság érdemi jogvédelmet biztosíthatna. Azonban láthatóan ez az, amit a kormányzó többség mindenképpen el akar kerülni - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Kedden vitatják meg a parlamentben azt az alkotmánymódosítási javaslatot, melynek értelmében az Alkotmánybíróság létszáma a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre nőne. Ennek apropóján kerestük meg az alkotmánymódosítási javaslat egyik jegyzőjét, Balsai Istvánt, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnökét és Bárándy Gergely szocialista bizottsági tagot.
A Fidesz legújabb alkotmánymódosítási kísérlete ismét modellszerűen bemutatja azt az elképesztő kormányzati politikai kultúrát, amelyet a múlt év tavaszi hatalomváltás óta élvezhetünk. Kapkodás, rögtönzés, az együttműködésre való képtelenség kívül is, belül is, a szövetségesekkel és az ellenzékkel is. Igénytelenség a módszerekben is, a stílusban is. Szóval hatalmi rövidlátás diktálta meztelen erőpolitika, akarnokság.
Nincs politikai szándék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának 11-ről 15-re emelése mögött - jelentette ki vezérszónoki felszólalásában a fideszes Varga István az alkotmánymódosítási javaslat kedden megkezdődött parlamenti vitájában. Frakciótársa, Talabér Márta azt mondta, garantálják a nyugdíjakat az 57 év felettiek számára, az aktív korú embereket pedig szeretnék visszavezetni a munkaerőpiacra.
Nem kizárt, hogy Szlovákiában kedden megbukik a kormány. A pozsonyi parlament ugyanis megismétli a titkos főügyészválasztást, amelyet az alkotmánybíróság rendelt el. A taláros testület korábban helyt adott annak az ellenzéki panasznak, hogy a decemberi voksoláson a résztvevők nem tartották be a titkos szavazás szabályait.
Már az alaptörvény jövő év január elsejei hatályba lépése előtt, a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre bővítené az Alkotmánybíróság létszámát az a javaslat, amelyet a Fidesz részéről Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.
A Népszabadság szerint a helyzet bonyolult: az Alkotmánybíróság hónapok óta nem foglalt állást nyilvánosan, hogy egyáltalán foglalkozhat-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokkal.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadó törvény visszamenőleges hatályát előíró rendelkezését. A testület határozatában kiemeli, hogy a 2010-es év vonatkozásában jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a törvény kiterjedjen a nevezett évre is. A törvény megszületett. Mégsincs minden rendben. Miként néz ki a bevallás most?
Május 31-ig további indoklás nélküli elbocsátások várhatók, az időpont után ugyanis már indokolni kell az elbocsátást - írja a Népszabadság.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséhez hasonló lépések különböztetnek meg minket az aktuális hatalom előtt könnyebben behódoló keleti civilizációktól. A magánnyugdíj-pénztár államosítást viszont már ők sem merik majd megvétózni.
Az Alkotmánybíróság (Ab) legutóbbi döntésével, amellyel megint megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hadat üzent az új alaptörvénynek, a kormány és az Ab közötti hatalmi harc viszont az ország hitelének romlásához vezethet - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kedden.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a különadóra vonatkozó újabb törvény "továbbra is sérti az érintettek emberi méltóságát".
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát. Ennek kommentálására kértünk kormánypárti képviselőket.
