Nem kell csomagolnia a 15 alkotmánybírónak, mert a Tisza-kormány úgy döntött, nem költöznek a semmiből újjáépített József főhercegi palotába. Így a testület marad a Donáti utcai épületében. Előtte dolgoztak már egykori MSZMP-s pártházban, és Esztergom is volt a székhelyük 23 évig, pedig a bírák ez idő alatt csak kétszer jártak ott.
Már nincs ugyan hatályban, de az Alkotmánybíróság azért döntött róla, hogy folyamatban lévő perekben ne lehessen alkalmazni.
Vitézy Dávid vezetésével felülvizsgálják a Nemzeti Hauszmann Program és a Budavári Palotanegyed beruházásait.
A sürgősségi kilövések számát pedig megduplázták.
Interjút adott a miniszterelnök a 444-nek, ebben elmondta, hogy Sulyok Tamással nem a politikai nézetkülönbségük van, hanem az a baj vele, hogy semmit sem tett.
Az Alkotmánybíróság 15 tagjának többsége, 11 fő 1960 és 1977 között született, tehát nincs még 70 éves.
A köztársasági elnök szerint még az előző kormány sem élt olyan eszközökkel, mint a Tisza, nem tapasztalt ilyet még alkotmánybírói megbízatása alatt sem.
Szerinte az államfő ügyéből magukat kizárató alkotmánybírák nem foglaltak állást.
A Fidesz azzal vádolta a Tisza jogi szakértőjét, hogy paktumot kötött azokkal az alkotmánybírókkal, akik nem engedték napirendre Sulyok Tamás beadványát.
Határozatképtelenné vált az államfő ügyében a testület, és ez véglegesnek látszik.
Úgy tűnik, hogy a Magyar Péter által elmozdítani kívánt köztársasági elnök beletörődött az Alkotmánybíróság történetében talán még sosem látott válsághelyzetbe.
Hétfőn tárgyalta volna a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság az államfő beadványát, amellyel Sulyok Tamás a saját pozícióját igyekszik menteni, de a 15-ből 7 bíró kizáratta magát az ügyből. Így a testület határozatképtelen lett volna, ezért le is fújták az ülést.
Melléthei-Barna Márton szerint Sulyok Tamás értelmezési indítványát „példátlan sebességgel” vette napirendre a testület.
A testület úgy ítélte meg, hogy a törvényhozónak joga van ilyen korlátozásra, ez nem diszkrimináció.
Szerintük az érintettek lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában, s mivel a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak.
A miniszterelnök szerint „ez már tényleg a szánalom kategória”.
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről. A bírósági törvény erre vonatkozó részét sem tartották Alaptörvény-sértőnek, inkább az Országgyűlésnek szabtak ki jogszabály-pontosítási feladatot. Ezzel a legfontosabb jogi intézmények közötti újabb csörte ért véget, ismét Varga Zs. vereségével.
Az Alkotmánybíróságtól két törvényszék is kérte a folyamatba lévő ügyeik leállítását előíró februári kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását. Mivel azonban eljárási hiba miatt már visszamenőlegesen meg lett semmisítve a rendelet, az alkotmánybírók szerint nincs mit vizsgálniuk.
Egy hallássérült hajléktalan ember ügyében mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy csak akkor lehet valakit megbüntetni, ha a magatartásával veszélyezteti, akitől pénzt kér, vagy más módon szabálysértést követ el. A konkrét ügy érintettje még csak meg sem szólított másokat, némán koldult, mégis pénzbüntetést kapott.
