#alkotmányozás

Hisznek-e Istenben a kormánypárti képviselők?

A KDNP parlamenti frakciójában nincs magát ateistának valló képviselő, a Fideszében pedig ha van is, akkor erős kisebbségben. Utóbbiaknak sem fog ugyanakkor problémát okozni az új alkotmány megszavazása. Kérdésünkre, hogy jó lelkiismerettel meg tudja-e szavazni az alkotmányt, egy név nélkül nyilatkozó államtitkár úgy felelt: „Én egy bérből és fizetésből élő megélhetési politikus vagyok. […] Azt kérdezték, hogy Isten van-e, nem azt, hogy lelkiismeretem.”

Mi látszik Brüsszelben az alkotmányozásból?

Noha az Európai Parlament hétfői szakbizottsági döntése után nem került a magyar alkotmányozás témája a plenáris ülés elé, a rohamtempóban készülő szöveg számos nemzetközi szervezetet és politikai erőt éles kritikára indított. Lehet-e akkora külső nyomás, amely módosításokra veheti rá a kormányt?

VV: az új alkotmány nem jobboldali lesz, hanem fideszes

Úgy tűnik, éppen a hatalmi szempont miatt áldozták be az alkotmányozók a hagyományos jobboldali elképzeléseket - olvasható a Véleményvezér blogon.

„Egyetlen párt sem azonos a nemzettel” – Gyurcsány levelet küldött Schmittnek

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a köztársasági elnöknek küldött nyílt levelet az alkotmányozással kapcsolatban. Gyurcsány szerint Schmitt Pál érvelésében a nemzet érdekét azonosnak tekinti a kormányzó pártok által megfogalmazottakkal, pedig egyetlen párt sem azonos a nemzettel.

Alkotmányozás: felszívja-e még magát az ellenzék?

Naponta szólal meg az ellenzék a Fidesz alkotmányozásának tartalma és metódusa ellen tiltakozva. Három demonstrációt már beharangoztak a parlamenti zárószavazást megelőző napokra. Vajon a zárószavazás, illetve az aláírás napján érdemes-e még előrukkolniuk valamivel?

Az alkotmányozáson vesztek össze magyar EP-képviselők

Az EP magyar néppárti (Fidesz-KDNP) delegációja ezt követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy "az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói a mai napon újabb politikai támadást kíséreltek meg Magyarország ellen".

Az MSZP az áprilisi törvényekkel állítja szembe az új alkotmányt

Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.

Legyen bármilyen az alkotmány, a Fidesz megszavazza

A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák.

Schmitt elégedett, hogy az alkotmányba bekerül a házasság és a család védelme

Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Alkotmány: nem kerülnek be a vármegyék, csökkenne a bírói korhatár

Egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely rögzítené az új alaptörvényben, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz a 62 év betöltése. A testület a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegyével szemben.

LMP: a Makovecz-akadémiát nem szabad beleírni az alkotmányba

Az LMP szerint nem lenne szabad beemelni a készülő új alkotmányba a Magyar Művészeti Akadémiát - mondta hétfői, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Kukorelly Endre.

Alkotmányozás: ma szavaznak a tényleges életfogytiglanról is

Az Országgyűlés mai ülésén fejti ki véleményét a készülő alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök; az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján ezt követően Kövér László fideszes házelnök előterjesztői zárszavára kerülhet sor.

MSZP: az új alkotmány nem oldja meg a problémákat

Az MSZP szerint a fiatalok, a jövő generációi a készülő új alaptörvény vesztesei lesznek, az alkotmányozási folyamat célja pedig az, hogy elfedje a kormány "sikertelen gazdaságpolitikáját" és a soros uniós elnökség kudarcait.

Schmitthez, Orbánhoz és Kövérhez fordulnak a főbírók

Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.

Esterházy a Standardnak: a preambulum védhetetlen

Esterházy Péterrel készített interjút közölt a Der Standard című osztrák napilap szombati száma. Az írót az alkotmányozásról, a magyarországi politikai folyamatokról és nyelvi jelenségekről kérdezte a lap munkatársa, Ronald Pohl.

Balsainak nem gyors az alkotmányozás tempója

Balsai István azt állítja, már egy éve zajlik az alkotmányozás, ezért nincs igazuk azoknak, akik szerint túl gyorsan zajlik. A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ám - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.

Orbán emberei kerülnének a bírói posztokra is?

A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – a Népszava információi szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze – írta a lap.

Gulyásleves: az Economist a magyar alkotmányozásról

Korlátozott konzultáció mellett hajszolják keresztül az új alkotmányt - írja a The Economist legfrissebb száma.

Bekerül az Alkotmányba – de miért?

Április végére új alkotmánya lesz Magyarországnak. A tervezett szöveggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De mit gondol az alkotmányjogász az újdonságokról?

„Húsvéti alkotmány”: a kelet-európai kakukktojás

A Fidesz gyakran más kelet-európai példákra is hivatkozik, amikor tervezett „húsvéti alkotmányának” egyes elemeiről esik szó, sőt, az új alkotmány szükségességéről szóló vitákban az is sokszor elhangzik, hogy Magyarország az utolsó a keleti blokk rendszerváltó államai között, amely „még nem fogadott el új alkotmányt” az 1989-es politikai változások óta. Összefoglalónkból kiderül, hogy ennek ellenére a Fidesz-alkotmány Kelet-Európában is sok szempontból kakukktojásnak számít.

1 ... 5 6 7 8 9 ... 19