Valóban szükségünk van-e új alkotmányra, ha igen, mennyire lehet időtálló, tekintettel a jelenlegi toldozgatásokra-foldozgatásokra? Többek között erről vitatkozott a Jövőkép – Fiatalok Magyarországért Egyesület által A kétharmad árnyékában címmel rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen Hack Péter és Halmai Gábor Gulyás Gergellyel és Salamon Lászlóval.
A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.
Miközben Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányba foglalná, hogy az állam köteles gondoskodni a magyar nyelv megóvásáról és ápolásáról, az általa jegyzett javaslatcsomag hemzseg a helyesírási hibáktól - írja pénteki cikkében a Hírszerző.
Múlt héten Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit?
A miniszterelnök tervei szerint már jövő márciusra új alkotmánya lehet az országnak. A győztes élni akar a kétharmadával, az új rendszerhez új alkotmányos kereteket szabna, bár lehet: a régi jobb lenne - mondta Tölgyessy Péter elemző az MR1-Kossuth hétfő reggeli adásában.
Országos népi kezdeményezést indít a Demokratikus Koalíció platform annak érdekében, hogy az Országgyűlés bocsássa népszavazásra az új alkotmányt - jelentette be Gyurcsány Ferenc pénteken, az általa vezetett platform megalakulásakor. A volt kormányfő szerint Orbán Viktor és kormánya szembefordul a szabadság húszéves rendszerével és le akarja váltani a harmadik köztársaságot, gazdaságpolitikája miatt pedig Magyarország a költségvetési pokol irányába megy.
„Régi és súlyos adósságot törleszt majd az új alkotmány. Bár 1989-ben nagyon is indokoltan keletkezett ez a tartozás, idővel óriásira nőtt a súlya. S ha most örömmel és a megszabadulás ősi érzésével széttépjük az adósságlevelet, mégis tisztáznunk kell, mitől is szabadulunk meg? Vajon a hatályos alkotmányunkat is széjjel kell tépnünk? Avagy értékeit, amelyek emberi méltóságunk, szabadságunk és európaiságunk értékei is, beillesztjük a magyar alkotmányos hagyományba, s így a most születő alaptörvény a „történelmi alkotmány” egészének értékeit teljesíti ki. Másként fogalmazva: az alkotmány új lesz, az alkotmányosság tovább épül.” – kezdi írását Sólyom László.
Széjjel kell-e tépni a hatályos alkotmányt? - erre a kérdésre is feleletet ad Sólyom László esszéje. A volt köztársasági elnök szerint "csakis megalapozott és súlyos indokok esetén változtassanak a működő jogokon és intézményeken".
Az Apostoli Királyság helyreállításának és a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezésének a lehetősége mellett más abszurd ötleteket is mérlegelni kell a most folyó alkotmányozás során – írja a friss HVG cikke.
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint nincs alkotmányozási kényszer - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárt a saját alkotmánytervezetét akarja rákényszeríteni mindenkire, az nem integrálhatja a politikai közösséget, ezért az ellenzéki pártoknak nem kellene részt venniük az előkészítésben - olvasható az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nyílt levelében. Az intézet emélkeztet arra is, hogy a választási kampányban egy szó sem esett arról, hogy a kormány új alkotmányt írna.
A héten munkához látott parlamenti alkotmányozó atyák előtt Schmitt Pál államfő megjósolta, hogy ércnél maradandóbb alaptörvény készül a következő hónapokban. A HVG az alkotmányozási kilátásokról ír eheti számában.
A kormány einstandolná az alkotmányt. Kétharmados parlamenti többségét alkotmányozói felhatalmazásként értelmezi. Valójában az alkotmányozás széles társadalmi konszenzust igényelne, ami lehet, hogy megvan, de a Fidesz nem keresi az alkotmányos partnerséget.
Van olyan jogszabály, amelynek alapján kötelező erejű népszavazást lehet kiírni az új alkotmányról – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban azt állította, hogy nem lehet erről népszavazást tartani.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a részletekben el nem vesző, inkább az alapvetésekre koncentráló, egyszerű, de szerethető új alkotmányra van szükség - olvasható a Népszava keddi számában.
Az országgyűlési alkotmányelőkészítő eseti bizottságának 2011. június 30-ig kellene az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatát előterjesztenie. A 45 fős testület 30 tagját delegálná a kormányoldal, 15 tagját pedig az ellenzék.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtt a parlamentben bejelentette: a kormány országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi egy alkotmányozó bizottság felállítását a parlamenti pártok részvételével. A Jobbik azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozatban ítélje el "Izrael állam nemzetközi és emberi jogokat sértő folyamatos atrocitásait".
