A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.
Az alkotmányozás csak egy része annak az intézmény-átalakítási folyamatnak, amelyet a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése után nyomban megkezdett. Ám a játszmának még nincs vége. Az új alkotmány több kétharmados törvénynek is megágyaz, s ha ezeket sikerül az alaptörvényhez hasonló gyorsasággal elfogadtatni, akkor az előrehozott választás sincs kizárva – véli Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója.
Alaptörvény fazonírozásakor érdemes kerülni az egypárti szabásmintát, valamint a hirtelen felindulásból megvalósított törvényalkotást, még akkor is, ha az alkotmány hatása nem feltétlenül a szövegén múlik, hanem azon a politikai kultúrán, amelyben alkalmazzák.
Több rendezvény is lesz az új alkotmány hétfői zárószavazásával kapcsolatban a Parlamenten kívül. Ezek többsége a készülő alaptörvény ellen tiltakozik, de szerveznek olyat is, ahol támogatják az alkotmányt. Az utcai rendezvények mellett vannak, akik írásban vagy nyílt levélben fejezték ki tiltakozásukat.
Több ponton is csúsztató, lényeges kérdéseket elhallgató tájékoztatót küldött ki az új alkotmányról a Külügyminisztérium a külföldön szolgálatot teljesítő magyar diplomatáknak. A Népszava birtokába került levél nem tartalmazza az alkotmányszöveget, sőt fel is hívja a figyelmet - csak angolul és csak lábjegyzetben - , hogy az eddig általuk közölt fordítások nem a végleges szövegen alapultak.
Nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek a közvélemény a „nemzeti konzultációs” kérdőíveket a HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint.
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor kormányfő fotójával illusztrált elemzést a Libération hétfőn. A lap szerint szomorú fordulat jön Magyarország történetében.
A magyarországi alkotmányozási folyamatról közöl írást a Financial Times netes kiadása.
Schiffer András szerint az erőltetett alkotmányozással nem új időszámítás, hanem visszaszámlálás kezdődött el; az LMP frakcióvezetője a párt vasárnapi, a fővárosi Vörösmarty téren tartott rendezvényén úgy fogalmazott: "sokan vagyunk és elegen is leszünk", 2014-ben meg fog bukni a Fidesz-kormány.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja azt kéri a Fidesz és KDNP országgyűlési képviselőitől, hogy a hétfői parlamenti szavazáson ne fogadják el az új alkotmányt.
Az MSZP elnöke szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség az Alkotmány hétfőre tervezett elfogadásával szétrombolni készül a köztársaságot; Mesterházy Attila a párt honlapján vasárnap megjelentetett írásában egyebek között azt hangsúlyozta, az MSZP-n múlik, hogy legerősebb ellenzéki pártként véget tud-e vetni a jelenlegi "ámokfutásnak", illetve azt ígérte, hogy helyre fogják állítani a köztársaságot.
Az új alkotmány preambulumának államunk 1944-es önrendelkezésére vonatkozó meghatározása hazug, elfogadhatatlan, szakmailag indokolhatatlan, és megmutatkozik benne az egész munka alkalmatlansága - írja Ungváry Krisztián történész az Indexnek írt cikkében. A büntetőjogi felelősséget történelmi tetteikért az érintetteknek kell vállalniuk - szögezi le.
Élénk vita alakult ki két ismert liberális jogász és két kormánypárti képviselő közt azon a csütörtök esti budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet az új alkotmányról szervezett a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület. Többek közt elhangzott: „Ez az alkotmány szakít a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel.”
Török Gábor friss bejegyzését egy tévéműsor ihlette, amelyben arról volt szó, hogy meg lehet-e majd változtatni a Fidesz-KDNP által most elfogadni készülő új alkotmányt egy esetleges kormányváltás után. A műsorban Lengyel László sejtelmesen azt jelezte, hogy kétharmad nélkül is megváltoztatható lesz az alkotmány.
A rendőrség a csütörtökre szervezett tüntetés előtt reggel bejelentette, hogy mégsem lehet megtartani az alkotmányozás ellen tiltakozó „Szellemjárás Schmitt Pálnál” demonstrációt - tudatta közleményében a szervező 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom. A szervezők ezért a pénteki sajtószabadság-tüntetést ajánlják a szimpatizánsok figyelmébe.
Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont a preambulum szerint is becses darabja lesz a múltnak – derült ki hétfőn, az új alkotmányról folyó parlamenti tárgyalássorozat utolsó előtti napján.
Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont hivatalosan is becses darabja lesz a múltnak. A HVG az elfogadott módosító indítványokat is elemezte.
Alaptörvény kidolgozásakor érdemes kerülni az egypárti dizájnt, valamint a hirtelen felindulásból megvalósított törvényalkotást – derül ki a HVG nemzetközi körképéből.
A Nézőpont Intézet szerint nagy igén mutatkozik az "1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány" lecserélésére, a magyarok pedig népszavazáson is támogatnák az új alaptörvény tartalmát.
Szili Katalin nemmel voksol az alaptörvényre a hétfői végszavazáson. A független országgyűlési képviselő szerint az alaptörvény elfogadhatatlan.
