Az „erős állam” helyreállításának, illetve megteremtésének igénye jut kifejezésre az új alkotmány tervezetében is, melyet a parlamenti képviselők kétharmados többsége április végén tervez elfogadni. Pokol Béla politológus, az ELTE jogi karának vállaltan jobboldali professzora nemcsak hogy egyetért az erős, csak az ellenzék és a szabad sajtó által korlátozott hatalom megteremtésével, de még lennének hozzá ötletei is.
A kormánypárti alkotmánytervezetben a magyar állam - Franciaországgal ellentétben például - nem vállal kötelezettséget arra, hogy lakáshoz juttatja a hajléktalanokat. A koncepció szerint erre csak "törekedni" kell. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke ezt komoly hiányosságnak tartja, szerinte a tervezet megbélyegzi az önhibájukból szegénysorba került embereket.
A jövő nemzedékek ombudsmanja szerint elfogadhatatlan, hogy az új alkotmány tervezete alapján megszűnik az egészséges környezethez való jog és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége. Fülöp Sándor megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét.
Csütörtökön a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója elfogadta az alkotmányszövegező bizottság által elkészített alkotmánytervezetet. Az ellenzéki pártok bírálják a készülő alaptörvényt.
Megváltoztatta siófoki frakcióülésén a Fidesz-KDNP az alkotmányozás eddig tervezett menetét: az új alaptörvényt nem húsvéthétfőn, hanem április 18-án fogadhatná el az Országgyűlés. A tanácskozáson az alaptörvény ügyében és oktatási kérdésekben is vita bontakozott ki.
