Kiderült valami az alvásról, ami sok mindent megmagyarázhat
A nyárhoz képest a téli hónapokban akár jelentősen több lehet az emberek REM-alvásszakasza, ami azt jelentheti, hogy szezonálisan változhat az alvásigényünk.
A nyárhoz képest a téli hónapokban akár jelentősen több lehet az emberek REM-alvásszakasza, ami azt jelentheti, hogy szezonálisan változhat az alvásigényünk.
A csúcsmenedzserek és sztárpolitikusok maximum négy-öt órát, vagy még annyit sem alszanak, és erre büszkék is. De vajon ez a sajátos életvitel összhangban van-e az emberi szervezet alapvető igényeivel?
Mindannyian alszunk, ki sokat, ki keveset, ki örömmel és könnyen, ki muszájból és nehezen. Ahány ember, annyiféle alvási szokás, egy azonban közös: agyunkban és testünkben ugyanazok a létfontosságú folyamatok mennek végbe.
Rendszeresen írunk olyan tudományos eredményekről, amelyek a pihentetőbb alvás érdekében hasznos tippekkel szolgálnak. Válogattunk az eddigi legfontosabb cikkekből.
Utólag már nem túl sokat tehetünk érte, a nemrég felfedezett lehetőség a gének szintjén dől el. És megmagyarázza, hogy valakinek miért elég tényleg csak pár óra.
A rossz alvás "drámai hatással" van az emberi szervezet működésére, ami abban jut kifejeződésre, hogy több száz gén tevékenysége módosul napközben az elégtelen alvás következményeként – állapították meg brit tudósok.
A felnőttek optimális alvásideje hat-kilenc óra és ennél akár többet alszik valaki, akár kevesebbet, rosszabb lesz a közérzete és hajlamosabb lesz depresszióra. Amerikai ideggyógyászok a most tartott alváskongresszuson számoltak be ezzel kapcsolatos vizsgálataikról.