Alvásteszt: tudja meg, mi történik Önnel alvás közben

Az alvás egyik kezdetleges, biológiai hipotézise szerint az éjszakai nyugalmi állapot abban segített elődeinknek, hogy könnyebben észrevétlenek maradjanak az éjszaka vadászó ragadozók előtt. Az elmélet viszont hamar megdől, ha feltesszük a kérdést: vajon miért nem volt elég ehhez csak a passzív rejtőzés, miért van szükség ilyen bonyolult és – az állatokra általánosan jellemző rövidebb alvási periódusok helyett – hosszú folyamatra? Hiszen az alvás nem egyszerű passzivitás, és nem is csupán pihenés. Nemcsak a regenerálódás és az ébrenlétben felhasznált energiatartalékok visszapótlása történik ilyenkor, de mindemellett még álmodunk is, ami nem hogy nem pihentető, de sokszor kifejezetten megterhelő is lehet.

Mi játszódik le testünkben?

A test pihenés közbeni működése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Azóta, hogy műszerekkel meg tudják figyelni az alvás idején zajló agyi tevékenységeket, sikerült feltérképezni az alvás különböző szakaszait, leírni ezek periodikus ismétlődéseinek összefüggéseit. Kimutatták, hogy alvás közben a szervezet másképpen reagál külső ingerekre: egészen másfajta működési mintázatot mutat, mint az ébrenlét. Az alvás alatt különböző minőségű és mélységű alvásfázisok váltakoznak. Az alváskutatás legnagyobb felfedezése, miszerint az alvásfolyamat alapvetően a lassú hullámú alvás (NREM) és a gyors szemmozgásokkal kísért (REM) alvás ciklikus váltakozásából épül fel, az 1950-es évekre datálható.

A kétféle szakasz alatt nem csupán az agyi elektromos tevékenységben mutathatók ki különbségek, hanem a testi jelenségekben is. A lassú hullámú alvás közben csökken az anyagcsere, a szívfrekvencia, a légzésszám és a testhőmérséklet. Ugyanekkor bizonyos hormonok, köztük a regenerációs folyamatokhoz szükséges növekedési hormon kiáramlása viszont fokozódik, az agykéreg pedig a memória megszilárdításához elengedhetetlen, aktív pihenés állapotába kerül. Míg az ébrenlétet alacsony amplitúdójú és magas frekvenciájú agyi elektromos tevékenység jellemzi, ilyenkor az előbbi testi paraméterek épp fordított értékeket mutatnak. A REM alvási szakaszban az agyi működés az ébrenléti állapothoz hasonló, és bár a test inaktív, a gyors szemmozgások jelzik azt a belső munkát, melynek során az agy feldolgozza az ébrenlét alatt begyűjtött információk sokaságát, és felkészül a másnapi tevékenységre. Az NREM és a REM fázisok alkotnak egy-egy alvásciklust, amelyek általában 90 percenként követik egymást.

A tudat állapotai alvás közben

Nagyon eltérőek a háromfajta létmód tudatállapotai is: az ébrenléttel szemben – amelyet az érzékszervi benyomások, a logikus gondolkodás és az akaratlagosan vezérelt mozgás jellemez –, az alvás kétféle szakasza független a környezettől, ezek dinamikáját az ideg-ingerület  átvivő anyagok határozzák meg. A tudat tehát ilyenkor sem inaktív, a lassú hullámú alvásban például gyakran ismétlődő tartalmú gondolat- és emléksorok hullámzása tölti ki ritka, akaratlan mozgásokkal kísérve. A REM alvás tudatállapota ennél jóval élénkebb: belsőleg generált érzékszervi élmények, illogikus, bizarr gondolatsorok, csak fejben megélt mozgásélmények jellemzik. Mindeközben az agy az éber állapotnál is nagyobb mértékben dolgozik, de mind az érzékelés, mind a motoros vezérlés gátlás alatt áll. Az arc és végtagok meg-megrándulnak, a szemgolyók sajátos, szünetekkel megszakított rezgésben vannak, a szív és a légzés ritmusa gyors és – különösen a szemmozgásos időszakokban – időnként aritmiás. Mindkét nemnél megfigyelhető a szexuális izgalmi állapot, függetlenül az álom tartalmától. Akit ilyenkor felébresztenek, azoknak a 85 %-a filmszerű álmokról számol be.

A kétféle rendszer működését az agyunkban elhelyezkedő belső „biológiai óra” szabályozza. Az idegrendszerünket érő környezeti ingerek közül meghatározó szerepe a fénynek van: sötétben elveszítjük az időérzékünket és elálmosodunk, míg az erős fény éberré tesz. Az ezekhez való alkalmazkodás egyénenként nagyon eltérő lehet, ennek megfelelően szokás a korán kelő típust „pacsirtának”, a sokáig éjszakázót „bagolynak” nevezni.

Nem kérdés tehát, hogy aki keveset, illetve rosszul alszik, annak szervezete könnyen hiányt szenvedhet a fent leírt fontos élettani folyamatokra fordított időből. Ha még többet szeretne tudni arról, ami éjszaka történik szervezetében, töltse ki következő tesztünket.