Tokaj-Hegyalján olyan történt, amire nem nagyon volt még példa: nem kapott származási igazolást a Tokaj Kereskedőház készülő aszúja. Így viszont bár jelentős mennyiségű aszú szőlőt vásárolt fel az állami cég, hozzá sem kezdhet az aszúbor érleléséhez. Az eredetetigazolást a borrégióban csak az állami cég nem kapta meg, de a hiba oka nem egyértelmű.
Hivatalosan valamivel az átlag alatti mennyiséget, és átlagosan jó minőséget hozott az idei szüret Tokaj-Hegyalján, de van, akinek csak tizedannyi bora lesz, mint amire szeptember elején számított. A nagy borrégiós átalakításra fókuszáló Tokaj Kereskedőházat az ecetes rothadáson túl más problémák is nyomasztják.
Ha egy cég 3,5-4 milliárd forintos éves árbevételének a felét kidobja az ablakon, annak akkor is nagyon nyomós oka kell, hogy legyen, ha állami cégről van szó. A Tokaj Kereskedőház boltokból visszahívott készleteiről és a borpancsolásról szóló hírei azonban, bár a márka számára felérnek egy harakirivel, kétségtelen bizonyítékokat eddig nem produkáltak. Utánamentünk az ügynek, és kínos ellenmondásokba botlottunk.
Svájcban, egy szakkonferencián mutatta meg magát a világ legnevesebb borszakértőinek és szakíróinak a Tokaji aszú. A 12 tétel fogadtatásáról egyelőre nincs hír, de az biztos, hogy a Tokaj-Hegyalján a tavaly meghirdetett "minőségi forradalom" egyelőre csak szóban tett hozzá a Montreux-i eseményhez.
Karácsony tájékán a különleges, féltve őrzött aszú is pohárba kerül. A kései szüretelésű és sokputtonyos nedűket nem csak önmagukban kortyolhatjuk el, helyük van a menüben is – és nem feltétlenül az édességeknél.
Az idei év kezdete nem kecsegtetett jó szőlőterméssel, a hűvös, csapadékos időjárás a tőkéket is megviselte. Egy kicsit azonban kárpótolta is a késői száraz ősszel, így több lett az aszú a tavalyihoz képest.
