#bélmikrobióm


„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?


Nem statiszták vagyunk saját öregedésünkben – milyen sejtszintű mechanizmusok befolyásolják, hogyan múlik az idő felettünk?

Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.



Meglepő felfedezést tettek az öregedésről

Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki abból a tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója, valamint Torma Ferenc, a Testnevelési Egyetem szakembere.


Cukor helyett édesítő? Nem biztos, hogy jó ötlet

Sokan használnak édesítőszereket cukor helyett, bízva abban, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek. Azonban kiderült, hogy a cukorhelyettesítők nem várt hatással lehetnek a szervezetre, pontosabban a bélrendszerre és az anyagcserére.