Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Cukor helyett édesítő? Nem biztos, hogy jó ötlet

Sokan használnak édesítőszereket cukor helyett, bízva abban, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek. Azonban kiderült, hogy a cukorhelyettesítők nem várt hatással lehetnek a szervezetre, pontosabban a bélrendszerre és az anyagcserére.

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Cukor helyett édesítő? Nem biztos, hogy jó ötlet

Érdekes megállapításra jutottak izraeli kutatók a cukorpótlókkal kapcsolatban: ezek az édesítőszerek hatással lehetnek a bélrendszerben élő mikrobafajokra (a bélmikrobiomra), amelyek a cukorbetegekének megfelelően kezdhetnek működni.

A cukorpótlókat sokáig ártalmatlannak tartották, azt pedig külön előnyként könyvelték el, hogy nem tartalmaznak szénhidrátot és alacsony a kalóriatartalmuk. Az elmúlt néhány évtized kutatásai azonban megkérdőjelezték ezt az álláspontot. Olyannyira, hogy voltak olyan vélemények, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel, azonban ebben az esetben az ok-okozati összefüggés közel sem egyértelmű. Elképzelhető ugyanis, hogy a cukorbetegek egyszerűen több cukorpótlót fogyasztanak – idézi a szakemberek véleményét az ABC News.

Open Food Facts

A témát kutatva az izraeli Weizmann Institute of Science szakemberei érdekes kísérletbe kezdtek. 120 olyan egészséges felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik nem éltek cukorpótlókkal. Hat csoportba osztották őket. Négy csoport kapott tasakban gyakran használt édesítőszert – aszpartámot, szacharint, szukralózt vagy steviát –, és ezt két héten át mindennap a szokásos ételükhöz fogyasztottak. Az ötödik csoport csak egy tasak glükózt kapott, míg a hatodik csoport semmit, ami megszokott volt számukra.

A kísérlet megkezdése előtt mindenkitől székletmintát vettek, hogy elemezzék a szokásos bélmikrobiomjukat alkotó fajokat, és összehasonlítsák a két hét letelte után vett mintákkal. 14 nap múlva határozott változásokat tapasztaltak az édesítőszereket, különösen a szukralózt fogyasztó résztvevők bélmikrobiomjának összetételében. Ennek az lehet az oka, hogy a szukralóz csak akkor hagyja el az emésztőrendszert, amíg végül távozik a széklettel, így nagyobb esélye van kölcsönhatásba lépni a mikrobiommal, mint más édesítőszereknek, amelyek már korábban lebontódhatnak és felszívódhatnak a bélrendszerben.

Egy 54 éves férfi heteken át megevett napi 1,5 zacskó medvecukrot - belehalt

A túl sok fekete medvecukor okozta egy 54 éves massachusettsi építőmunkás halálát: heteken át fogyasztott napi másfél zacskóval belőle, ezért állt meg a szíve. A problémás anyag más élelmiszerekben is megtalálható.

A kísérlet során rendszeresen vizsgálták, hogy a résztvevők szervezete mennyire képes eltávolítani a cukrot a vérükből egy koncentrált glükózital elfogyasztása után. Ez a glükóztoleranciának nevezett folyamat egyértelműen károsodott a szukralózt és szacharint fogyasztók csoportjában, akiknek vércukorszintje hosszabb ideig magasabb maradt az ital elfogyasztása után. Azoknál viszont, akik csak glükózt kaptak vagy semmit sem, nem volt változás.

A szakemberek ezután arra voltak kíváncsiak, hogy az édesítőszer által kiváltott mikrobiom-változások hozzájárultak-e a glükóztolerancia károsodásához. Ezért az édesítőszer használata után is székletmintát vettek azoktól, akiknél a legnagyobb glükóztolerancia-változást mérték a kísérlet során, és a székletet mikrobiommentes egerekbe juttatták. Kiderült, hogy az egerek glükóztoleranciája pont úgy alakult, mint a székletmintát adó kísérleti alanyoké.

A kutatók sem tudják pontosan, hogy miért változtathatják meg az édesítőszerek a vércukorszint szabályozását, úgyhogy egyelőre csak feltételezéseik vannak. Például hogy a cukorpótlók megváltoztathatják a bélnyálkahártya sejtjeit, így a bél egyes részeit lakhatóbbá tehetik bizonyos baktériumok számára, mint másokéra, és ezzel megváltoztathatják a mikrobiom összetételét. Azt is gyanítják, hogy a mikrobiom változásai hatással vannak arra, hogy a bél milyen jeleket küld az agynak, ami viszont arra utasítja a hasnyálmirigyet, hogy kevesebb inzulint bocsásson ki, így lelassítja a cukor vérből való kiürülését.

Azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy egyelőre felesleges hosszú távú következtetéseket levonni az eredményeikből, ugyanis egy izraeli kohorszvizsgálatról van szó, és jó lenne, ha megismételnék ezt a kísérletet a világ más részein, hosszabb expozíciós periódusokon keresztül, hogy valóban össze lehessen kapcsolni a tapasztaltakat egy valós forgatókönyvvel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.