„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

Az már köztudott, hogy az antibiotikum-kezelések után ajánlott pre- és probiotikumot szedni annak érdekében, hogy a bélflóránk egyensúlya megmaradjon, de arról kevesebb szó esik, hogy

számos betegség és egyészségügyi állapot a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt alakulhat ki. Ilyen például a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, egyes daganatos megbetegedések, a stroke és számos más népbetegség, illetve vezető halálozási ok.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy immunrendszerünk hatékony működését döntően befolyásolja a beleinkben élő mikroorganizmusok (azaz baktériumok, gombák és vírusok) összessége, amit laikus nyelven bélflórának nevezünk. Ez a több mint ezer baktériumfajból álló társaság összesen akár kétkilónyi is lehet, van olyan tudományos megközelítés, amely szervnek tekinti. Pont a sokszínűsége és egyedisége miatt mégsem egyértelmű, milyen összetétel lenne ideális. Nincs egységes ajánlás például arra, melyik probiotikumot válasszuk, és az egyes készítmények hatásosságáról is megoszlanak a vélemények. Ellenben számos táplálékkiegészítő reklámja kecsegtet bennünket azzal, hogy hipp-hopp helyreállítja vagy megvédi a bélflóránkat.

Schwab Richárd: A mikrobiom-vizsgálatnál nem egy biomarker szintjét vizsgáljuk, hanem a mintázatot, az egészséges fajgazdagság, sokszínűség sérülését

Falus Kriszta

De mikor van erre szükség, és honnan tudjuk, hogy felborult-e vagy épp helyreállt a bélflóránk? És mit mérnek a drága bélmikrobiomtesztek? Milyen következtetést lehet levonni belőlük, érdemes-e költeni rájuk? Még a szakemberek is úgy érzik, minél többet tudunk a bélflóráról, annál inkább nő a bizonytalanság körülötte. Ezért kértük meg Schwab Richárd gasztroenterológust, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba: milyen a jó bélflóra, van-e 10–20–100 marker, mint egy vérképben, aminek rendben kell lennie, és ha így van, akkor hátradőlhetünk-e? Kiderült, hogy már a kérdésfeltevéssel is tévúton járunk.

Az orvos szerint nem a vérképhez vagy laborvizsgálathoz, sokkal inkább a szövettani, morfológiai vizsgálathoz lehet hasonlítani egy mikrobiom-vizsgálatot, így aztán az értelmezése is jóval összetettebb.

Saját gyakorlatukban már évek óta nem is lehet „az utcáról” besétálni egy ilyen tesztre. „A mikrobiom-vizsgálatnál ugyanis nem egy biomarker szintjét vizsgáljuk, hanem a mintázatot, az egészséges fajgazdagság, sokszínűség »sérülését«” – mondja az orvos. Tehát nem az a kérdés, hogy adott baktérium mint „biomarker” jelen van-e vagy hiányzik-e, hanem hogy ahol ezerféle fajt kellene találnunk, ott például csak százat találunk.

De honnan tudjuk, hogy változás következett be a bélflórában, hiszen az mindenkinél eltérő, hogyan hasonlítjuk össze? Az orvos az ökoszisztéma-kutatását hozza példaként, és beszélgetésünkben vissza-visszatér ehhez a szemléletes hasonlathoz. „Más-más növények, bogarak, gombák találhatók az Alpokban és a Tátrában is egy-egy virágos réten, mondhatnánk, hogy az egyedek alapján nem is összehasonlítható a kettő. A fajgazdagság (diverzitás) viszont összemérhető, amiből fontos következtetéseket tudunk levonni arra nézve, történt-e és milyen mértékű ökológiai sérülés. Ezután jöhet, hogy azonosítsuk a sérülés okát, és szüntessük meg” – mondja az orvos. A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy némi segítséggel az ökoszisztéma „öngyógyítása” legtöbbször bekövetkezik.

Minél nagyobb az ökológiai sérülés, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a százszámra pusztuló fajok helyét olyan ellenállóbb, „invazív” fajok foglalják el, amelyek a megváltozott körülmények között is tudnak élni, kiszorítva másokat. „Az egyik helyen a tarka rét helyett csupa pitypangot látunk, máshol parlagfű vagy csalán veszi át a helyüket. Nem mindig érzékeljük ennek a negatív hatásait: ha rövidnadrágban, pollenvédő maszkban sétálunk, csak a csalánosnál fog ez kellemetlen tünetekkel járni, viszont hosszúnadrágban, de maszk nélkül a parlagfűmező esetében jelennek csak meg tünetek. Ugyanaz a diverzitáscsökkenés ugyanakkor semmilyen tünetekkel nem jár, ha »csak« pongyolapitypang szaporodott el” – mondja Schwab. Így kell elképzelni a bélflóránkat is. „A mikrobiom-vizsgálatból megállapítható a károsodás mértéke, és az, hogy megjelentek vagy elszaporodtak-e olyan fajok, amik betegséget okozhAki mélyebben kíváncsi a részletekre ITT tud utánaolvasni egy viszonylag könnyen fogyasható tudmonyos cikkben, melynek egyik szerzője Schwab Richárd)

https://hvg.hu/360/20251015_longevity-az-oregedes-ismervei-hallmarks-of-aging-cell-telomerek

Tudománytörténeti szempontból tanulhatunk a Helicobacter pylori szerepéből. Ez az első olyan kórokozó, amiről kiderült, képes a gyomorflórát elfoglalva különböző betegségeket okozni. A felismerése azért előzte meg a mikrobiom-kutatásokat, mert a gyomortükrözés során vett mintából meghatározható a jelenléte, és így hamar kiderült, hogy a 40 éve ismert kórokozó lehet felelős a gyomorrákos megbetegedések akár 70 százalékáért. Ez így viszonylag egyszerűen hangzik, tehát akkor szűrjük és irtsuk ki a Helicobacter pylorit! Csakhogy kiderült, az emberek mintegy harmadánál tünetek és betegség nélkül is jelen van, és a fertőzötteknek csupán körülbelül 1 százalékánál okoz rákot, illetve mintegy tizedénél gyulladásos betegséget. Épp ezért a kezelést nem csupán a Helicobacter jelenléte, hanem a tünetek, panaszok és a klinikai kép összessége határozza meg – mondja a szakember.

A mikrobiom-vizsgálatoknál is ez a helyzet.

Egy potenciális kórokozó baktérium jelenléte kockázatot jelent bizonyos betegségekre, de hogy ezek kialakulnak-e, az sok tényező együttállásától függ. A Helicobacter esetében évtizedes szakmai konszenzus és gyakorlat van már erre, a mikrobiom esetében ez még hiányzik

– hangsúlyozza Schwab doktor. Bonyolultabb is a képlet, sokkal több a kórokozó, és szinte az összes civilizációs betegség terítéken van. De mint mondja, a kutatások elképesztő ütemben zajlanak. A Helicobacter esetében húsz évbe telt, amíg az eredmények eljutottak a klinikai gyakorlatba, mára viszont megváltozott a világ. „Az érintett betegek hozzájutnak az interneten a szakmai lapok segítségével a legfrissebb kutatások eredményeihez, és megtalálják azokat a centrumokat itthon és külföldön, ahol ezzel foglalkoznak, és segítséget tudnak nyújtani” – hangsúlyozza Schwab. A belső szakmai viták is kikerültek a világsajtó és a videómegosztók, podcastok csatornáin. „Ezeket a vitákat a Helicobacter esetében még zárt ajtók mögött, szakmai konferenciákon folytattuk le, de a szellem kikerült a palackból, nem lehet visszazárni” – teszi hozzá.

A vastagbélrák megelőzésében is roppant nagy szerepe van a mikrobiomnak. „Abban ma teljes tudományos konszenzus van, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában van kódolva.

Pontosan ismerjük a környezeti tényezőket, amelyek az egészséges fajgazdagság sérüléseihez vezetnek, azok pedig lehetővé teszik a daganatot okozó mutációkért felelős baktériumfajok elszaporodását.

Ráadásul ez a sérülés elősegíti más kórokozó fajok elszaporodását is, amelyek magas vérnyomást, stroke-ot, elhízást vagy cukorbetegséget okoznak. Ha ezeket a mikrobiom-mintázatokat azonosítani tudjuk, az elhozza a személyre szabott betegségmegelőzést” – mondja Schwab a mikrobiom-vizsgálatok jövőjéről.

https://hvg.hu/360/20250512_hvg-Portre-Schwab-Richard-gasztroenterologus-belgyogyasz-taplalkozas-egeszseges-eletmod

A bélflóra sérülése sokszor gyógyszeres kezelések (például antibiotikumok, savcsökkentők) következtében alakul ki. Mintegy 400 olyan hatóanyagot ismerünk, aminek ebben szerepe lehet – mondja az orvos. A probiotikumok szerepét is ennek fényében kell értékelnünk: legfeljebb egy tucat faj pótlásával a mikrobiom sokszínűségének helyreállítása nyilvánvalóan nem sikerülhet, ahogy a rét ezer vadvirágát sem sikerülhet újratelepíteni. Ugyanakkor a probiotikumok a lepusztult ökoszisztémát meg tudják védeni az invazív fajok megtelepedésétől, illetve a bélfal sérülését – egy specifikus védőnyák termelésével – segítik helyreállítani. Ez a bélbarriernek nevezett védővonal döntő jelentőségű a bél üregéből átjutó, gyulladást keltő baktériumtörmelékekkel és tápanyag-molekulákkal szembeni védelemben – mondja a szakértő.

A legtöbb esetben azonban nagyrészt az életmódunk, a stressz, a mindennapi sport hiánya, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rossz táplálkozás áll a bélflóra sérülése mögött. (Aki arra kíváncsi, hogyan előzheti meg az életmódunkba kódolt daganatos megbetegedéseket ITT olvashat utána) A dohányzás révén kóros biofilmréteg alakul ki a bélfalon, ez segíti a patogén fajok elszaporodását, amelyek például az alkohollal együtt súlyosan károsítják a bélbarrier funkciót. Az állati fehérjék ezzel összefügésben vezethetnek magasabb kockázatokhoz, amiben elsősorban az ultrafeldolgozott termékek, illetve a vörös húsok káros hatása meghatározó. Azt is észrevették az orvosok, hogy akik rendszeresen sportolnak, azoknak nagyobb, egészségesebb a bélflórájuk fajgazdagsága, aminek az egyik oka, hogy a nemzetközi ajánlások szerinti napi 30–60 perc sport jelentősen csökkenti a készenléti „stressz” állapotát, és hozzájárul a jobb alvásminőséghez.

Így nézne ki egy jó bevásárlás

AFP / CHASSENET

Ezek a tényezők együttesen döntően meghatározzák azt az életmódkockázatot, amely az úgynevezett civilizációs betegségek hátterében azonosítható a legtöbb esetben. „Ezért fogalmaztuk meg azt az egyszerűsített üzenetet, hogy a zöldségekben gazdag táplálkozás, a mindennapi sport, alkohol- és nikotinmentes életvitel adja a betegségmegelőzés alapját. Ezt személyre szabott böjti ajánlásokkal is célszerű kiegészíteni, aminek kedvező hatását nemcsak elméleti kutatások, de kontrollált klinikai vizsgálatok is alátámasztják" – emlékeztet Schwab doktor.

https://hvg.hu/elet/20250912_schwab-richard-vs-zacher-gabor-kosz-jol-podcast-ebx

Nyitóképünk illusztráció a bélmikrobiomról. Forrás: AFP / NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO

-

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!