Van, aki szerint a költségvetésből finanszírozott delírium kormányzati cél, mert az ideális szavazó az elhülyült, csak a pohár aljáig látó szavazó. Van, aki szerint a kocsmaprogram csak fricska az ellenzék felé. Most érünk el szó szerint a nemzeti kocsmaszintre.
Vass József népjóléti miniszter akkor a politikai rágcsálókat szólította fel munkájuk beszüntetésére, majd amikor másnap a sajtó rákérdezett, hogy mégis ezt kikre értette, már mentegetőzni kényszerült.
CSOK, babaváró, munkáshitel – csak úgy repkednek a kormánytól a kamatmentesnek vagy vissza nem térítendőnek mondott támogatások, amelyekhez már a felvételkor gyereket kell ígérni, vagy a szülések után csökken a tartozás. Erre jön rá a családi adókedvezmény és az szja-mentesség, de mennyit nyerhet mindezekkel egy család? Végigszámoltuk a családtámogatási rendszert.
A világsajtó vagy saját forrásból, vagy hírügynökségi anyagokból, de szinte kivétel nélkül beszámol a március 15. két budapesti nagygyűléséről.
Orbán Viktor a status quót és saját hatalmát védő harcot hirdetett dehumanizált állampolgárai ellen, Magyar Péter országépítésre hívta a nemzetet. Tessék választani.
A miniszterelnök nagytakarítást ígért, miközben a közönségével összekacsintva poloskának nevezte a magyar társadalom egy részét. A történelem súlyos példákkal szolgál arról, mi történik, amikor egy ország vezetője csoportokat foszt meg az emberi mivoltuktól.
Ami nem szabad, az nem újság – ilyen egyszerű a válasz arra, miért fontos a sajtó szabadsága. Ezt a cikket a Kispolgár, az első szabad gyerekújság készítői írták az olvasóiknak, tizenéves fiataloknak, leendő szavazóknak.
A sajtó egyik legfontosabb üzemanyaga a társadalmi bizalom és mi, olvasók ezért tudunk tenni a legtöbbet – írja a polgár szemszögéből Weyer Balázs, az Origo alapító-főszerkesztője, a Főszerkesztők Fóruma és a Direkt36 egykori alapítója.
Van-e mesterséges intelligencia a Tisza március 15-re készült himnuszában? Mi volt a kormánykommunikáció lélektani mélypontja Geszti Péter számára? Mit árul el Magyarországról, hogy mindenki ki volt akadva Kasszás Erzsitől, akinek karakterével Radnai Márk mégis milliárdokat hozott a CBA-nak? Milyen megfontolás van amögött, hogy Magyar Péter hajlamos durván, cinikusan kommunikálni? Miért tojik mindenki a kormány jóhír-kampányára? Hogyan ne legyen Kubatov-lista a Tisza-szigetekből?
A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
A rogáni kommunikációs gépezet nem kevés kreativitását leköti, hogy életben tartsa a homofóbiát Magyarországon.
Aggasztja az erdélyi magyarokat, hogyan reagál majd a román állam a kettős állampolgárok magyarországi kiutasításának lehetőségét megteremtő fideszes ötletre. A viszonosság visszaüthet.
Nehezen érthető, mit akar elérni a kormány a legújabb Alaptörvény-módosítással. Attól, hogy beleírják, hogy a drog rossz, a probléma nem oldódik meg. A kábítószer teljes tiltásának beleírása legfeljebb csak politikai termékként eladható. A szakértő szerint a szigorításra hivatkozva csak annyira lehet ellehetetleníteni egy jövőbeni drogliberalizációt, amennyire a fájdalomcsillapítókat betiltani.
Pártpreferenciától függően nagy a társadalmi megosztottság abban, hogy előnyösek vagy veszélyesek Magyarországra, illetve Európára nézve Donald Trump intézkedései. Sokak számára lehet meglepő, ami a Medián felméréséből a Pride megítéléséről kiderül.
Hiába ígért családi adóparadicsomot Orbán Viktor, és hiába hirdeti a Fidesz ezernyi jó hírét, a magyar választók 56 százaléka kormányváltást akar – derül ki a hétvégén zárult legfrissebb közvélemény-kutatásból. A Medián adatai szerint a kispártok közül csak a Mi Hazánknak van komoly esélye a parlamentbe jutásra.
Már annyira nem alap az Alaptörvény, hogy a tervezett módosítást követően a magyar állampolgárok közül sem mindenkit védene egyformán. A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának a felfüggesztését és ezáltal a kiutasításuk lehetőségét megteremtő politikai eszközt más országok is bevethetik. Az „amerikai mintára” készült módosításnak nem az USA-ban, hanem a magyar történelem sötét időszakában van előképe.
Fenyegetés, a szokásos, választásokat megelőző hangolás, ellenségkép-gyártás és hergelés, netán Brüsszel bosszantása lenne csak a Fidesz célja az újabb Alaptörvény-módosítással, vagy komolyan is gondolják a veszélyesnek minősített kettős állampolgárok kitiltását, akik lehetnek bárkik, akár ellenzéki politikusok is?
A kormány(párt) a korábbi választásokon rendkívül hatásosan kommunikált a közösségi oldalakon, de a Tisza Párt megjelenése óta feltehetően csökkent a sok milliárd forintból fenntartott hálózat eredményessége. A Fidesz kísérletezett ugyan közösségi médiás jelenlétének felfuttatásával, de ez eddig nem bizonyult sikeresnek. A legújabb kezdeményezés a „Harcosok klubja”, amelynek létét a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem erősítette meg, de a közösség tagjai sajtóinformációk szerint már közvetlenül Orbán Viktortól kapnak utasítást.
Magyar Péter arról beszélt: nemrég megsúgták neki, hogy a rendőrség át akarja kutatni az irodáját és munkatársainak lakását. A cél az, hogy a párt ne folytathassa a kampányt. A Tisza Pártról készített riportot a brit lap tudósítója.
