A kíváncsiság azt parancsolta, hogy fogadja el a meghívást az évértékelőre. De mi lesz, ha meglátják ismerősei? És mi lesz, ha nem megy el, de ezt zokon veszi a hatalom? Tamás Ervin egy olyan dilemmát ír le, amely a NER tizenötödik évében többeket érint, amikor a Fidesszel és a kormánnyal váratlanul kapcsolatba kerülnek.
Már az indoka is sántít, a jogi megalapozottsága kérdéses, az eljárásrendje zavaros, a hasznossága pedig erősen vitatható – összeszedtük, mit lehet tudni az amerikai befolyásolás vizsgálatára javasolt kormánybiztosról, akinek a személye még titok.
Az influenszertüntetés óta az influenszerek háttérbe szorultak, de tágas teret nyert az influenszerpolitika. A közéleti pletykák mellett kell fenntartani a figyelmet az olyan súlyos és összetett ügyek iránt, mint a gyerekvédelem. Vélemény.
Lili ma már a kollégium környékét is elkerüli, Helena viszont úgy érzi, szülei helyett szülei voltak a nevelők az Opus Dei intézményében. A Magyarországon is befolyásos katolikus szervezet kezdetben a férfiaké volt, mára nőknek is teret ad. Milyen NER-közeli női előadók bukkannak fel a kollégiumokban? Hogyan lehet a szervezet tagjává válni, és mivel jár, ha valaki „a Mű”-nek szenteli az életét? Mi történik, ha valaki inkább otthagyná a közösséget?
Kiválasztott helyi vezetői még Csongrádban sincsenek a Tisza Pártnak, de újabb lökést kaptak a szerveződő Tisza Szigetek attól, hogy Magyar Péter bedobta az előrehozott választást. A mozgolódás nagy, a nyilvánosság viszont elenyésző.
Ideológiamentesen, képzésekkel, állandó versennyel, a rendszerváltás óta nem látott módszerekkel igyekszik alulról felépíteni országos hálózatát a Tisza Párt. Magyar Péterék mintha nem is pártot szerveznének, hanem a magyar népet kezdték el megszervezni. Beleshettünk a kulcslyukon, hogyan készülnek egy az egy ellen megverni a Fideszt a 2026-os választáson.
Az ítéletet már meghozta a kormány a szabad média és a civilek felett, a büntetés lehetőségét megadó törvény elfogadása a Fidesz tavaszi terve.
Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? HVG-portré.
Hekkerek blokkolták a Nemzeti Régészeti Intézet szervereit – tudta meg a HVG. Nem tudni pontosan, milyen szerverekhez férhettek hozzá, az intézetnél jelenleg az adatok visszaállítása zajlik. Az biztos, hogy a munkatársak nem tudnak dolgozni, állnak a régészeti feltárások, és így azok a beruházások is, amelyek megkezdéséhez előzetes feltárásokra van szükség.
Az újságíróból, a közmédia, majd a HírTv műsorvezetőjéből a Fidesz sajtófőnökének szegődött Havasi Bertalan több mint 12 évig volt Orbán Viktor mellett, mígnem váratlanul távozott. Az indok – amit egyelőre csak találgatunk – legalább annyira érdekes lehet, mint Havasi jövője. Az sem túlzás, hogy Havasi szinte pótolhatatlan űrt hagy maga után: embert próbáló feladat Orbán árnyékának lenni.
„Szolgálok, nem alakítom a politikát, nem gondolok ki stratégiát, csupán közvetítek” – mondta lapunknak a miniszterelnök most lemondott sajtófőnöke 13 évvel ezelőtt. A vele készült portréinterjú a HVG-ben 2012. szeptember 9-én jelent meg, ezt közöljük újra.
Miközben Orbánék jogi lépésekre készülnek a független médiával és a civilekkel szemben, és ünneplik az USAID bedarálását, a német sajtó újabb nyomokra bukkant arról, a magyar kormány által támogatott szervezetek hogyan terjesztik az orosz propagandát.
Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.
A Tisza Párt elnöke a HVG-nek adott nyilatkozatában visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint bennfentes kereskedéssel keresett több millió forintot a tőzsdén, egyben jelezte, hogy pert indít az ezt állító sajtótermékek ellen. Állítása szerint több nappal azután vásárolt Opus-részvényeket, hogy hivatalosan is bejelentették az árfolyamot felhajtó intézkedést. Azt mondta, az adóbevallásai bizonyítják, hogy az elmúlt években mennyi nyereséget ért el a tőzsdézéssel. Elmondta azt is, pontosan milyen részvényei voltak, és mi van még most is a tulajdonában.
Utat talált az Országgyűléshez az Opus Dei magyar szervezete, amely az MCC pókhálóját használva ideológiai nevelést végez Budapesten. „Isten Műve” újraírná az abortuszszabályozást, és kitörölné a köztudatból Karsai Dániel kampányát.
Példa nélküli demonstrációra készülnek függetlenségükért a magyar bírók jövő szombaton. A megmozdulás hamar kiváltotta a kormány és propagandája rosszallását, pedig a bíráknak a törvény szerint Magyarországon is minden joguk megvan a véleménynyilvánításhoz. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke úgy látja, a közbizalmat éppen a szőnyeg alá seprés rombolja, pedig a demokratikus jogállam alapvetése a nyílt diskurzus a közügyekről. Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint pedig azért van szükség a kiállásra, hogy minden szükséges feltételük meglegyen a munkához.
Lelombozó volt a hang, az a türelmetlen, sértődött, és támadó stílus, a neki feltett kérdéseket, valójában szinte minden újságírói kérdést visszautasított Magyar Péter a Partizánban. Még ijesztőbb volt a kommentszekciót olvasni. Hamvay Péter cikke.
Jelentős kockázatot vállalt Orbán Viktor azzal, hogy a német parlamenti választások hajrájában feladta eddigi semlegességét, és a populista-szélsőjobboldali AfD oldalára állt, sőt vendégül látja Alice Weidelt, a párt társelnök-kancellárjelöltjét. Szemben azonban Donald Trump megválasztásával, Berlinben nehezen képzelhető el olyan fordulat, ami azonnali hasznot hajtana a magyar kormányfőnek.
Noha szuverenitási kérdés is, hogy Magyarországnak vannak-e saját megoldásai a mesterséges intelligencia alkalmazására, a kormány nem áldoz a fejlesztésekbe. Nálunk nyoma sincs a forradalmi lendületnek, amellyel az olcsó kínai startup milliárdokat radírozott le amerikai techcégek értékéből.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
