Nem kell vármegyei jogú városoknak nevezni a megyei jogú városokat – ezt egy minapi rendelettel pontosította a kormány. Hogy a nyelvhasználati káoszban rendet vágjunk, a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz fordultunk, ahol kérdéseinkre Ludányi Zsófia, a nyelvi közönségszolgálat tudományos munkatársa válaszolt.
Újra nyelvvédő szerepben tetszeleg a kormány, pedig az e tárgyban hozott korábbi intézkedéseit sem vette komolyan.
Ha lenne ellenzék, a korrupciós ügyek, a zöld ügyek és a közérdekű szakmák elégedetlensége egyaránt elég lenne, hogy megbukjon a rendszer. A másik oldal azonban látszólag nem próbál meg kitörni a rá szabott szerepből, így Orbánéknak annyi dolga van, hogy megmagyarázzák: miért is jó nekünk valójában, ha minden szövetségesünk gyűlöl minket. Belpolitikai helyzetértékelő podcast.
Hol lehet Magyarország helye a most zajló hatalmas technológiai, gazdasági, tudományos átalakulásban, teszi fel a kérdést cikkünk szerzője, Bojár Gábor fizikus, informatikus, a Graphisoft és az Aquincum Institute Of Technology egyetem alapítója. És meg is válaszolja azt: tudományos nemzeti hagyományai ápolásával Magyarország az informatikai forradalom győztesei közé kerülhetne. Véleménycikke Magyarország 2050 című sorozatunk újabb darabja.
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának.
A DK és a Momentum is erődemonstrációnak szánta hétvégi rendezvényét, hogy azt üzenjék országnak és riválisoknak: csak ők számítanak az ellenzéki térfélen. Míg a két párt egymással küzd, a többiek számára a túlélés a tét.
Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ügyről eddig, hogy azok is képben legyenek, akik a sok apró hír és kiszivárgott hangfelvétel után már nem igazán tudják követni az eseményeket.
Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal. Kincses Gyula kamarai elnök szerint nem látni, meddig tart ki a kormány politikai bátorsága, de szerinte nem kellene felesleges konfliktusokat generálniuk. Interjú.
A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az ellenzéki pártok megnézték a 2022-es választás eredményét, és magukban nem találtak hibát, csak abban, hogy egyáltalán összefogtak. Idén ennek megfelelően külön-külön, saját vezéregyéniségekkel futnak neki a rendszer megdöntésének. Az ellenzéki önkritika hiánya azonban nyílegyenesen újabb bukáshoz vezethet, ugyanis Orbánt saját játékában nem lehet megverni, ezzel még próbálkozni sem érdemes.
A jogalkotás szempontjából is párját ritkító esztendő volt 2022: soha nem született ennyi jogszabály választási évben, még 2010-ben sem, amikor a "fülkeforradalommal" először kapott kétharmadot a Fidesz. HVG-ténytár.
Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
Kele János szerint a volt miniszterelnök szemét bántja a fény, mert az árnyékban van.
A Demokratikus Koalíció elnöke az orosz-ukrán háborúról, az oktatás helyzetéről és az árnyékkormányról fejtette ki véleményét.
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
Csak Orbán Viktor fantáziája szab határt annak, mit tud és akar a szomszédban zajló háborúra hivatkozva, a parlament háta mögött megszülető „hadinormákkal” szabályozni.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Ungár Péter felháborítónak tartja a Momentum plakátjait, elmondja, hogy miért frusztrált a párttal kapcsolatban, mit gondol Gyurcsány Ferencről, mi a baja Karácsony Gergellyel, mi az orosz-ukrán háború magyar olvasata, és van e tanulsága Jászberénynek. Interjú.
