A volt honvédelmi miniszter szerint Magyarország az Orbán-kormány kettős beszéde miatt kisodródik a NATO átalakításának folyamatából, s így jelentősen csökkennek érdekérvényesítő lehetőségei. Mindemellett az is kétséges, hogy valóban akarja-e vagy képes-e arra, hogy a védelmi kiadásokat a NATO-ban elvárt szintre emelje.
Gerendai Károly üzletembert húsz éve az ország egyik legsikeresebb fiataljának tartották a Magyar Hírlap kiadványában. Akkor a kilencedik helyre rangsorolták, most hol érzi magát? Miért szállt ki a Szigetből, és miért vonul háttérbe a többi projektjénél? Miért nem politizál nyilvánosan? Ha egy „fontos embernek” négyszemközt mond véleményt, vajon megsértődik? Interjú.
Az Árpád hídi biciklisgázolás után sokan követelnek több sebességmérőt a fővárosi utakra. Ez azonban messze nem elég a balesetek jelentős csökkentéséhez. HVG-ténytár.
Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.
Orbán Viktor tusványosi beszédében azt mondta, a keresztény Európa védelméhez szükség van az ortodox egyházra is. De azért az nagy kérdés, hogy milyen közös platform van a mai magyar „keresztény politika” és az ortodoxia számára.
Politikusok, művészek, szakértők, üzletemberek elmúlt 20 éves pályaívét néztük végig, találtunk nagy kiugrásokat, de bőven voltak hullámvölgyek is. A Magyar Hírlap 20 évvel ezelőtti listáján szereplők közül többen szereztek nemzetközi hírnevet, akár úgy is, hogy az országot sem hagyták el. Van, aki több mint 20 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, egyre feljebb menetelve. Van tudós, akit haza lehetett csábítani, másnál olyan erős a szellemi pezsgés hatása, hogy elképzelhetetlennek tartja a hazatérést. Többek életfilozófiája is változott: rájöttek, nem attól lesz sikeres valaki, hogy éjjel-nappal dolgozik. Mielőtt bemutatnánk a 20 évvel ezelőtti lista top10 szereplőjét, összefoglaljuk, mit tudtunk meg a 11-50. helyre rangsorolt tehetséges egykori fiatalokról.
Lengyelországban sorra buknak meg az orosz kémek, de Magyarországon és Ausztriában könnyebb dolguk van, Svájcban pedig többé-kevésbé tartani tudták a pozícióikat. A háború kitörése után a diplomáciai fedésre épülő orosz hírszerzést ugyanakkor alapvetően meggyengítették Európában, Moszkva válaszul a technológiai hírszerzését erősítette: megszaporodtak a kibertérben zajló műveletek is, ezek egy része a független magyar médiát is érintheti. Sok orosz árulhatott el titkokat a nyugati szolgálatoknak, ez megmagyarázná, miért buktak le olyan illegális kémek, akik a háború előtt akadálytalanul tudtak dolgozni.
Korai volt az örömük, akik a NER meghátrálását látták, amikor visszavonták a Zeneakadémia rektori pályázatát. Másodjára már cipőkanállal sem fér bele az egyetem jelöltje.
Ismét sok háztartás kap érthetetlenül magas gázszámlákat annak ellenére, hogy hitük szerint takarékosak voltak. Miközben a felhasználók egy része még a jelenlegi szabályozást sem érti, most arra kényszerítik, hogy hitelt adjon az MVM-nek. Közben nem tudni, milyen gázárakra számíthatunk augusztus elsejétől.
Orbán Putyint követve kínál politikai példaképet a nyugati populistáknak – mondja Daniel Treisman, a Spindiktátorok című HVG-könyv társszerzője. Szerinte a nyílt elnyomás túl költségessé és kínossá vált, ezért alakultak ki a megtévesztésre épülő diktatúrák világszerte. Magyarországon is. Interjú.
Sok székely fiatalnak Tusványos volt az első fesztiválélménye. Ők bulizni érkeztek, a koncertekre viszonylag olcsó a belépő. Harminc sátorban több mint ötszáz program várta közönségét, amely éppen olyan színes, mint a kulturális kínálat.
A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
Élete állását hagyta ott Svájcban, azt mondja, azért, mert nem tudott a pénzhez, a politikához lojális lenni. Hiányérzete van amiatt, hogy a magyar ökölvívás szakmai vezetésében sosem kapott szerepet, de mára elfogadta, hogy egyedül nem is tudna rendet tenni abban. Úgy látja, a sportba öntött milliárdok nagy része nem jól hasznosul, és bár vannak ötletei arra, hogyan lehetne megreformálni a rendszert, azt érzi, a kritikus hangvétel itthon nem vezet sikerhez. Kovács Kokó István húsz éve egyike volt a(z akkori) Magyar Hírlap listáján az ötven legsikeresebb fiatalnak. Sikerről, érvényesülési lehetőségekről, sportról és politikáról is kérdeztük.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Szabó András szerint a konzervatívnak mondott illiberális demagógiával egyetlen ellenzéki erő sem versenyképes, nincs ütőképes üzenete azon kívül, hogy „Vesszen Orbán Viktor!”. Ezért az ellenzék segítése helyett értékmentéssel akar hozzájárulni a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, és igyekszik megmutatni: ha valaki sikeres és jómódú, van eszköz a kezében, hogy változtasson. HVG-portré.
A közszférában dolgozók biztos nem örülnek neki, ha az újabb kormányzati ingatlanprivatizációs hullámban értékesítik az állami üdülőket és rekreációs létesítményeket.
Orbán Viktor a Fidesz arca, a párt üzeneteit ő és a párt politikusai képviselik a nyilvánosságban. Ám vannak a politikai gépezetnek olyan szereplői is, akik a háttérben, csendben dolgoznak, a nyilvánosságban szinte egyáltalán nem ismertek – vagy nem a rezsim szolgálatában végzett munkájuk miatt jegyzik a nevüket. Közéjük tartozik két olyan figura is, akikben közös, hogy mindketten a művészvilágból érkeztek és kreatív munkájukkal járulnak hozzá a rezsim életben tartásához.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: igehirdetés, kórkép, nullhárom, kakukkfióka, barbenheimer.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki
A háború kitörése óta nem tud lelkesíteni Orbán Viktor, és ez Tusnádfürdőn sem változott: a miniszterelnök egyre drámaibban vizionálta a világvégét, a külpolitikában félremagyarázott mindent, belpolitikában pedig úgy beszélt a hosszútávú jövőről, hogy közben csak a múltról volt mondanivalója. Elemzés.
