Közrendőr, kezdő újságíró, ápolónő, nyugdíjas katona, történész – már naponta kerülnek a hatalom célkeresztjébe olyan, a szakmájukat képviselő kisemberek, akiknek még védekezni sincs módjuk az őket listázó hatalom gátlástalan támadása ellen. Pedig a bűnük mindössze annyi, hogy a munkájukat végezték.
Hat tényezőre van szükség ahhoz, hogy egy hosszú ideje kormányzó erő politikailag degenerálódjon. A hasonló dél-afrikai, japán és olasz kormánybukások példáit a Méltányosság Politikaelemző Központ foglalta össze.
Ha a kormány machinációi miatt nem omlana össze a főváros, a budapesti tömegközlekedés még összeomolhat. A két volt főpolgármester-jelölt egymást revolverezi a közlekedési vállalat szerződéseivel, pedig a korrupciót és adócsalást eredményező kontraktusban a Fidesz is nyakig benne van.
19 magyar nyelvű sajtótermékről – köztük a HVG-ről – próbálta bebizonyítani a Nézőpont Intézet múlt héten megjelent „kutatása”, hogy ukrán propagandát terjeszt. Sorra vettük a ránk vonatkozó állításokat, amelyek egy koncepciós per vádiratára emlékeztetnek.
Antall József – legalább szóban – 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. Orbán Viktor eljutott oda, hogy megelégszik azzal, ha nem egészen kétmillió magyar miniszterelnöke. Már szóban sem próbál egy nemzethez beszélni – mutatja be elemzésében Hermann Veronika, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója az ELTE-n.
Az ellenzék nemzetbiztonsági kockázat – ezt hivatott jelezni a kormány kémvádja a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz ellen. Magyar Péter egy elővágással próbált pajzsot tartani pártjának szakpolitikusa elé, amikor közölte, hogy közeleg a tábornok letartóztatása.
Akkora hévvel hirdetett csatát a Fidesz az online térben, hogy akadhatnak harcosai, akik ezt felhatalmazásként értve a valódi életben is kimutatják agressziójukat. Miért nagyobb ennek a valószínűsége most, mint a menekültek elleni hergelés idején? Kik kerülhetnek célkeresztbe? Fel van készülve a magyar társadalom az erőszakra?
Úgy tűnik, a nemzetbiztonsági hálózat réseit is felfedte az Orbán-kormány azzal, hogy pártpolitikai érdekből inkább lebuktatott bizonyos tevékenységeket, csak hogy kreálhasson egy ősellenséget.
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.
A Kégl-kastélyhoz tartozó, Natura 2000-es területen építkezik a Matolcsy-klán strómanja, aki a Pallas Athéné Alapítvány adóssága fejében elzálogosította a területet. Az ügyben a rendőrség is nyomoz.
Digitálisan tartják számon a Tisza Szigetek tagjainak minden közösségi aktivitását, ezekkel lehet pontokat, jelvényeket szerezni, és végül a legszorgalmasabbak lesznek a vezetők és a politikusok. Mire lesz jó a hamarosan megjelenő Tisza-applikáció? Hogyan született a nagyváradi út ötlete? Mit kezdenek a több százezres közösséggel? Radnai Márk, a párt alelnöke mondta el.
Semmiségnek tűnik, de óriási politikai baklövést jelez az, ahogyan online is kitölthetővé tették a Voks 2025 nevű kormányzati szavazást. Pedig tizenöt év nemzeti konzultációinak sorában ez lett volna az első, amibe nem építik be eleve a csalás lehetőségét. Ennek csak önös politikai oka lehetett, de egy másik önös politikai érdek még erősebbnek bizonyult.
A Harcosok Klubja nem egyszerűen egy új kampányeszköz, ez a politikai vallásgyakorlat új szintje, amelynek résztvevői olyan küldetést kapnak, mintha hittérítők volnának. Kövesdi Veronika és Metz Rudolf Tamás elemzése Orbán Viktor legújabb kampányeszközéről.
A román határ szombati átlépése, a nagyváradi érkezés volt a nagy tiszás menet legszimbolikusabb része, ám Magyar Péter vándorútjához csatlakozva azt láttuk: az akció legfontosabb célja és hatása a magyar vidék felrázása volt. Hogyan jutott el a menet Romániáig? Milyen szervezési munka állt mögötte és önkéntesek milyen módon nyújtottak segítséget hozzá?
Egyre súlyosabb a szakemberhiány a gyermekvédelemben, a kelleténél kétezerrel kevesebb nevelőszülő dolgozik, és intézmények sorában siralmasak az állapotok. A terület helyzetéről sokat elárul az is: mintha már a kormány is kezdene kimozdulni a gondok teljes tagadásának állapotából. A kormányfő magának is ellentmondva beszél az ágazat helyzetéről, a kancelláriaminiszter lát javítanivalót, a szaktárca vezetője pedig már a beismerésnél tart. Közben a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi dolgozókból csak úgy dől a panasz.
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
Orbán tihanyi beszéde megteremtette a lehetőségét, hogy Magyar Péter erősítse kapcsolatát a határon túli magyar közösséggel, de a Tisza-elnök ingoványos terepre gyalogol be: kimozdult ugyan a holtpontról az Erdélyért folyó politikai küzdelem, de még nem látni, kinek áll a zászló. Hogyan fogadják Magyar Pétert a határon túl, vannak-e ott Tisza Szigetek, és milyen mozgósításba fogott odaát a Fidesz?
Láthatóan mindenkinek, még saját lányának is fel kellett vonulnia Orbán Viktor agresszív hangulatú show-ján a hétvégén. Ezúttal a Fideszhez kötődik a háborús narratíva, míg a budapesti balhékból szándékosan kimaradó Tisza Pártnak sikerülhet megszólítania a békére vágyókat. Mi az alapvető különbség a Békemenet közönségéből formált kommenthadsereg és Magyar Péter facebookozó hívei között?
Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
