Marius Dragomir, a Közép-Európai Egyetem médiaintézetének vezetője elmagyarázza, hogyan állította a médiát saját kiszolgálójává Orbán Viktor, hogyan veszik át módszerét egyre többen a világban, és gátat lehet-e vetni ennek.
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Észtország élen jár, Magyarország Kuvait szintjén mozog, ami a politikusok közt a nők arányát illeti.
Ha bárki kritizálja a magyar kormányt, azt Orbán Viktor PR-szolgálata azonnal úgy veszi, hogy a népet és a hazát érte támadás – írja a legolvasottabb német lap tudósítója, aki igen jól ismeri a térséget.
A technológia helyett a hatalmát központosította Orbán Viktor, és most ráomlott a saját rendszere. Néhány napon belül két informatikai blamázs történt, ez pedig a járványkezelés összes hibáját a felszínre hozta – a társadalom megosztottságával együtt.
Évtizedeken keresztül a titkosszolgálatoknál dolgozott, a Gyurcsány-kormány alatt ért a csúcsra, majd néhány év nyugdíjas élet után Kásler Miklós közelében bukkant fel tanácsadóként, de meg nem erősített hírek szerint ma már a miniszter kabinetfőnöke, aki egyfajta összekötő lehet az Emmi és az egészségügyi területet meghódító belügyi körök között.
A kulturális kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy minél többet foglalkozzon a régmúlttal. Ennek jegyében készül film a királlyal szembeszegülés jogát rögzítő Aranybulláról. Az áthallás sem kizárt.
Mark Zuckerberg lépéskényszerbe került, túl sok nemzeti kormány veszélyezteti birodalmát. Magyarországon a jelek szerint két célja van: nem keresztezni a hírhamisítást nagyiparban űző hatalom útját, de a nyugati nyilvánosság felé mégis igazolni, hogy cselekednek.
Sok víz lefolyhat még a brüsszeli ereszcsatornán, mire a Fidesz felfüggesztett néppárti tagságáról végső döntés születik. A szerdai döntés ugyanis a frakcióból való kilépésről határozott csak, a nagyobb kérdést függőben hagyta. Orbán Viktor számára kedvező lehet, hogy a döntő szóval bíró németek késő őszre szülhetik meg álláspontjukat.
A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz. A kormány idevágó döntéseit gyűjtöttük össze.
A kormányzat egyelőre úgy tesz, mintha a saját belügye lenne, hogyan tervezi elkölteni Magyarországon az uniós helyreállítási támogatásokat és a hozzájuk kapcsolódó hitelt.
Sikerült törvénnyel végképp eltörölni szinte valamennyi önkényuralmi múltat idéző utcanevet Magyarországon. A helyi közösségek tanultak a történelem menetrendszerű átírásából, és olyan új neveket választottak – például Búza vagy Irsai Olivér –, amelyek talán kiállják a további rendszerváltások próbáját. Kisdobosmentesítés
Ha a politikai üzenetek eladása a cél, a kormányközeli sajtó nem finnyás. A keresztényitől távol álló életvitelt is megtűrik a Fideszben, amíg a politikai érdek mást nem diktál.
A születésszám növelésében óriási anyagi ráfordítások árán elért eredményeket elvinni látszik a járvány.
Az ellenzéki szavazók összes dilemmáját magába sűríti egyetlen előválasztási helyszín. A fő kérdés: a politikai pályán maradnak-e azok a szereplők, akikre korábban már a gyanú árnyéka vetült kétes ügyekben.
Megelőző szereléssel szerzett magának versenyelőnyt az ellenzéki összefogás parlamenten kívüli pártja. A Momentum nemcsak előválasztási jelöltjeivel és programjával céloz a riválisaira, de korrupcióellenes imázsát is a többiek kárára erősítené. A leforrázott partnerek keresik a visszavágás módját.
A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.
Szoros a verseny az aspiránsok között a Medián februári mérése alapján. Az eddig felmerült nevek közül csak egy politikus elutasítottsága jelentős.
A jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre csökken a Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben. Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011–2051 című tanulmánya négy forgatókönyvet ismertet.
Nem sikerült kilúgozni Veszprém 2023 Európa kulturális fővárosa pályázatát, de a kabinet úgy intézte, hogy az egyház is jól járjon, az ellenzéknek viszont nem osztanak lapot a projektben.
