Beesett a védett szint alá az üzemanyagok ára
Bejött a kormányfő jóslata, a hét végéig 10-15 forinttal a márciusban megszabott hatósági szint alá csökken a dízel és a benzin ára.
Több, mint féltucat törvény megszavazását tervezik az Országgyűlés keddi ülésén. Így például a védett üzemanyagár kivezetéséről szóló javaslatról is szavaznak, amely eltörölné a még az Orbán-kormány által bevezetett üzemanyagár-plafont, ami a benzinnél 595, a gázolajnál 615 forint volt. A Tisza-kormány ugyanis feleslegesnek ítélte a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára amúgy is esik.
A napirend szerint a parlamenti ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd határozathozatalok következnek. A parlament dönt az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról. A törvényjavaslat az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja.
Börtön a vagyon eltitkolásáért, megerősített Integritás Hatóság, vagyonnyilatkozat a Fidesz elnökének is – benyújtotta törvénycsomagját a kormány az uniós források felszabadításához
Gyökeresen átalakítja a vagyonnyilatkozati rendszert, megszünteti a közérdekű vagyonkezelői alapítványokat, jelentős jogköröket ad az Integritás Hatóságnak, átláthatóvá teszi a magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és szigorítja a közbeszerzési szabályokat. Magyar Péter miniszterelnök történelminek nevezte a javaslatcsomagot, és ha megszavazzák, néhány eleme valóban annak minősül majd a magyar közéletben.
A képviselők szavaznak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatról is. Ez a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályainak szigorításáról szól: kötelezővé teszik a részvételt a beidézetteknek. A megjelenést jelentős pénzbírsággal, majd rendőri elővezetéssel is kikényszeríthetik – akár a volt államfőről vagy az Orbán család valamely tagjáról is van szó.
Jogában áll vallatni – így tennék ütőképesebbé a vizsgálóbizottságokat Magyarék
Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
Zárószavazást tartanak a közmédiát átalakító törvénycsomagról is. Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt a közmédia „hazug hírszolgáltatása” felfüggesztése a választás után. Ez elmaradt, de a törvény a rendszer teljes átalakítását ígéri. Megszűnik az MTVA és a Duna médiaszolgáltató, a tulajdonosi jogokat gyakorló új testületbe pedig a pártok és a szakma is jelölhet tagokat.
Papíron jól néz ki az új közmédia, de pár politikai kinevezett mindent felülírhat
Paritásos testületek, megpályáztatott vezetői állások, leválasztott hírügynökség – számos részletében követi végre az európai utat a közmédiáról szóló törvénytervezet. Maradt azonban benne néhány olyan szabály, amivel visszaélve aláásható a szerkesztőségek függetlensége.
Szavaznak a képviselők kedden a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról is. A Reklámszövetség hiányolta az egyeztetést a jogszabály-módosításnál, amely azt hivatott megakadályozni, hogy a jövőben a Fidesz-kormány alatt elhíresült „kék plakátok” lepjék el az utcákat, amelyek például Soros György vagy éppen Volodimir Zelenszkij fenyegeti a magyarokat.
A Tisza betiltaná gyűlöletkeltő reklámokat és az épülethálón elhelyezett óriáshirdetéseket
A hirdetési szabályok átírása mellett a józsefvárosi Diószegi utcában található önkormányzati lakások helyzetét is rendezné a javaslatcsomag, amit három tiszás képviselő nyújtott be.
Döntenek a képviselők arról a technikai módosításnak számító javaslatról is, amely a sürgős és a kivételes jogalkotási eljárások számát átmenetileg emeli. Tárgyalja, de még nem szavaz a törvényhozás a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról, amely fél évvel elhalasztaná az egyszintű, egységes örökbefogadási nyilvántartási rendszer bevezetését.
Megkezdi a tárgyalását az Országgyűlés az önkormányzati törvény módosításának is, amely csökkentené a polgármesteri és megyei közgyűlési elnöki fizetéseket, és már július 1-jén hatályba lépne. A javaslat „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” a 2024-es szinten fagyasztja be a fizetéseket.
A polgármesterek fizetésének befagyasztását kezdeményezi a Tisza egy képviselője
A javaslat szerint a polgármesterek fizetését a 2024-es szinten tartanák.
Nyitóképünkön Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben. Fotó: HVG / Cabrera Martin
