Különlegesnek ígérkezik idén a belpiacos Tusványos, vagyis az évi rendes Kötcse, amely ezúttal nem csak a NER egynapos gasztro- és politikai fesztiválja lesz, hanem Magyar Péterék ütősnek ígért politikai szezonnyitója is.
A 2015 őszén, épp tíz éve tetőző menekültválság idején a magyarországi egyházak is vizsgáztak – s részben levizsgáztak – az irgalmasság mindennapi gyakorlatából. Voltak azonban bátor püspökök, papok, lelkészek, vallásos szervezetek civil aktivistái, akik aktívan kivették részüket a segítségnyújtásból. Gyakran meg is kapták érte a „migránssimogató” bélyeget.
Az idősebbek közel háromnegyede állítja, hogy részleteiben ismeri az ügyet egy friss felmérés szerint. Hatvanpuszta megítélése nem túl kedvező: nyolc magyar közül csak egy nem lát kivetnivalót a miniszterelnök édesapja nevén lévő uradalmi központ ügyében, ők még a kormánypártiak körében is kisebbségbe szorultak
A menekültválság csúcsán zajlott egy azóta elfeledett lázadás Magyarországon: ezrek segítettek ingyen, tapasztalat nélkül a menekülteknek, feleslegessé téve az állam segítségét. Nélkülük Mad Max-viszonyok uralták volna Budapestet. A válság tizedik évfordulóján megkérdeztük néhányukat, hogy hisznek-e még a segítségben, mit láttak rosszul, és milyenek volt az ország a gyűlöletkampányok előtt. Kiderül az is, hogy kerültek szuperhősök a menekültek közé.
Nem elég az elköteleződés az Orbán-rezsim külpolitikai irányvonalának felszámolása iránt, egy leendő Tisza-kormánynak azért is aktívan kell tennie, hogy újra elismert tagja legyen a nyugati szövetségesi rendszernek. És azért is, hogy megakadályozza a mostani szövetségesek befolyásolási kísérleteit. Hegedűs Dániel cikksorozatának első része.
Tényleg azonos megítélés alá esik, ha egy egyszer súlyosan hibázó vezető vagy egy notórius száguldozó okoz tragédiát? Újra fellángoltak a viták a súlyos közlekedési balesetek megítéléséről, miután elkezdődött az Árpád hídi tragédia tárgyalása: sokan túl enyhének találják a vádat, Lázár János pedig egyenesen gyilkos autósról írt. Szakértőket kérdeztünk az ügyről, és a tárcát arról, terveznek-e szigorítást.
Pár év alatt csaknem megduplázódott a magyar börtönökben a szomszéd országokból származó rabok aránya HVG-Ténytár.
Ha az utóbbi másfél évtized mérlegét nézzük, a „baráti” Szerbia és az idén a schengeni övezetbe lépett Románia állampolgárai is nagyobb számban kerültek Magyarországon rács mögé. A legtöbb embercsempész nem szerb, de nem is ukrán.
Míg a Fideszre egyéniben 27 százalék, listán pedig 26 százalék szavazna, a Tiszát egyéniben 33 százalék, listán 34 pedig százalék választaná.
Tagadják, de azért zsarolhatja a Fidesz a főpolgármestert? Megérne-e egy ilyen alku a kormánynak 50-60 milliárdot? Mit nyerne és mit veszíthetne ebben a helyzetben Karácsony vagy a Tisza? Az újabb NER-es nyomásgyakorlási vád esélyét, indítékait, hatásait elemeztük.
Véletlenszerűnek tűnhet, hogy kik sodródnak bele abba a munkába, amely a Fidesz hatalomban tartása érdekében igyekszik befolyásolni a választók véleményét. Sok az újnak ható név, de koherens a csapat.
Megszaporodtak azok az orosz érdekekkel is egybecsengő közlések, amelyek a Tisza Pártot igyekeznek lejáratni, illetve a magyarok Nyugat- és ukránellenes érzelmeit próbálják felkorbácsolni. Nagyon észnél kell lenni, melyik állítás megalapozott, és melyik csupán egy jól felépített fedősztori.
A HVG birtokába jutott a Fővárosi Törvényszék elnökének segélykérő levele. A törvényszéken dolgozók szerint a felvázolt tervek óriási feszültségeket szítanak majd, és szakmailag sem megfelelőek. Ez pedig a vezetők felelőssége.
Tetőzni látszik a Tisza, megállt a Fidesz mélyrepülése, egyre nagyobb csata várható a még megszerezhető szavazatokért – ezeken és a saját tábor minél teljesebb mobilizálásán dőlhet el a választás. Erősen indul a politikai szezon Kötcsén, ahová Orbán Viktor mellett Magyar Péter is ellátogat.
A magyar rendőrök – besorolástól függően – évente egyszer vagy kétszer vesznek részt lövészeti gyakorlaton, ezeken az alkalmakon pedig húsz-harmincszor süthetik el a fegyverüket – értesült a HVG. A kiképzők rendkívül felkészültek, de az állományon belül sokan úgy érzik: ennyi gyakorlással nem alakul ki magabiztos fegyverhasználat.
„Ennek a városnak a DNS-ében van a gondoskodás” – mondja Szolnokról Györfi Mihály polgármester, aki a diszkós verekedés és a késes balhé után most bekeményít. Szeptembertől közrendvédelmi akciótervet indít a város, ahol úgy érzik, nem számíthatnak a belügyminiszter támogatására. Helyszíni riport Szolnokról.
Ezúttal is a reklámkampány dobta meg a költségeket: a Voks 2025 hirdetéseire csaknem 11 milliárd forint ment el. Közel 4 milliárd volt a nyomda, a borítékolás és a postázás, de egy egyszerű, a kormányzati honlapon pörgő számlálóért is 2,3 milliót fizettek ki. A teljes ráfordítás háromnegyede Balásy Gyula érdekeltségeinél landolt.
Kármentésként adhatott interjút Orbán Győző a kormánysajtónak, hogy enyhítsék a fiát és pártját mind kényelmetlenebb helyzetbe hozó hatvanpusztai családi luxusbirtok politikai hatásait. Ám a nyilatkozat önleleplező volt: igazolta az oknyomozók állításait.
Vajon nem mi magunk gyalázzuk meg soronként a Himnuszt? Istentől csak kérünk, de a kedvére tenni már lusták, gyengék, érdemtelenek vagyunk. A jó kedvünkre már nem is emlékszünk, de évtizedek óta tétlenül nézzük, ahogy a megadatott bőséget nagyrészt kilopják alólunk.
Ajsa Luna nem Kölcsey Hymnus című művét énekelte el, és amit elénekelt, abban féltés volt és aggodalom.
