Miközben az Orbán-kormány évek óta számolatlanul önti a pénzt a hozzá lojális egyházi és karitatív szervezetek számlájára, az állami támogatás megvonásával most megpróbálja megfojtani az olyan felekezeti és alapítványi iskolákat, ahol a fenntartók nem a kormány hívei.
A magyar külügyminiszter kirobbanthatatlan helyéről, főnöke óhajai számára parancsok, így a magyar külpolitika annyit ért el, hogy diktátorokkal barátkozva gyengíti az ország presztízsét, miközben ennek gazdasági hozadéka nincs vagy nem látszik.
Amennyire nehéz logikát keresni az új járványügyi szabályozásban, annyira könnyű kockázatos rendelkezéseket találni.
Nehéz értelmet találni abban, amit a kormányzat arról mond, mennyire vált be járvány első hullámában a digitális oktatás az általános és középiskolákban. Ez azért is aggasztó, mert a most ideért második hullámban ezt jó lenne tudni. Egyelőre azonban még nincs távoktatás, sok iskolát elért a vírus, de az intézményeket az ezzel járó gondok kezelésében az állam magukra hagyta.
Az iskolakezdéstől várták a járvány második hullámát a szakemberek, az a rémálmukban sem szerepelt, hogy a gyerekek emelkedő esetszámok mellett látják viszont egymást. A kormány a helyzet kezelését rálőcsöli az egyre idegesebb helyi közösségekre.
Sok szülő és tanár tart attól, hogy a járvány miatt a hagyományosan induló új tanév is digitálisra vált, ami az előzőben nem vizsgázott túl jól. Igaz, itt-ott már felsejlenek a virtuális oktatás előnyei is.
Nemigen megy át csont nélkül az Európai Parlamentben az Európai Bizottság javaslata a hétéves költségvetésről és a járvány miatti segélycsomagról. Az EP-képviselők közül sokan komolyan gondolják, hogy a pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kell kötni – például Magyarország esetében.
Feladta a leckét a kormány az iskoláknak: rájuk tolta annak felelősségét, hogy a járványveszélyben is biztonságos körülmények közt folyjon az oktatás.
Már nem taszítja, inkább vonzza az ellenzéki szavazókat a közös lista, bár nem minden párt szimpatizánsait egyformán. Ezért is fontos a megállapodás a közös jelöltekről, akik mögé viszont nem lehet fél szívvel beállni, ha a fideszes ellenfél legyőzése a tét.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
A magánélet nem az utazásfoglalás során, csak a jachton kezdődik. Számít, hogy Borkai milyen formáját választotta a kikapcsolódásnak szemben Szijjártóval? Nem. Van jelentősége, hogy Szijjártó gatyában volt, míg Borkai anélkül? Nincs. Az nem tartozik ránk.
A Medián helyi felmérése szerint a közvélemény is három részre szakadt, de egészen máshogy, mint az önkormányzat. A kormánypárti képviselőknek és a polgármesternek valós támogatottságuk van, a polgármester ellen fordult DK-s és jobbikos képviselők mögül viszont még a saját pártjuk szavazóinak jó része is kihátrált. A relatív többséget ugyanakkor azok alkotják, akik értetlenül állnak az események előtt.
Orbán Viktor rendszerében a sajtó ellenőrzése a hatalom megőrzésének kulcsa. A magyar médiaviszonyok átalakítását 2010-ben törvényi erővel kezdték meg, bedarálták a közszolgálati médiát, újraosztották a frekvenciákat. A saját felületek építésében csak jelentéktelen sikereket értek el, de a függetleneket sikerült meggyengíteniük, majd felvásárolniuk vagy elhallgattatniuk.
Orbán Viktor alig három évvel lesz fiatalabb a következő választási kampányban, mint Horn Gyula volt 1994-es győzelme idején. A NER-gazda és választói öregedését a kormányban is problémaként azonosították, amelyet a sajtóban és a közösségi médiában igyekeznek ellensúlyozni.
1950. augusztus 19-én végezték ki a Tábornok-per néven ismert koncepciós eljárásban elítélt Sólyom László altábornagyot és hat társát. Fia, aki akkor 4 éves volt, már ismert rendező-operatőrként 1990-ben elkészített egy több órás dokumentumfilm-sorozatot a honvéd vezérkar lefejezéséről, de azt máig nem mutatták be a televíziók. A hvg360-nak adott interjújában ifjabb Sólyom László a filmeposza mellett beszél arról is, miért merült mára feledésbe az egykori ludovikás tisztikar tragédiája.
Eredményesnek látszik az Orbán-kormányok büntetőpolitikája, a rendszerváltás óta még egyszer sem volt olyan alacsony a regisztrált bűncselekmények száma, mint tavaly. A nyomozó hatóságoknak így most van idejük a "döglött ügyek" vizsgálatára is.
Az indexesek mellett tüntető katolikus pap, a színművészeti egyetem kormányzati lenyúlása ellen lemondásukkal tiltakozó tanárok – ritkán tapasztalt morális kiállások színesítették az elmúlt hetek belpolitikáját. A jóval általánosabb becsicskulást ugyanakkor a nemzedékeken átívelő tapasztalatok és az Orbán-kormány megalkuvókat jutalmazó politikája is segíti.
Egy hét múlva újabb szigorítások bejelentése várható. Norvégia sárgából zöld kategóriába került. Az M0-ás hidat egy eltört saru miatt kellett lezárni, a kormány szerint a Strabag a felelős. Idén nem tudnak rezsiutalványt ígérni a nyugdíjasoknak. Kormányinfó.
Ciklusról ciklusra veszít jelentőségéből a parlament, amit a mostani, a félidős mérleg is jól illusztrál. Kevesebb interpelláció és módosító javaslat, egyre rövidülő viták és ritkuló parlamenti ülésnapok. Az országgyűlés így mára teljesen elvesztette a kormány ellenőrzésével kapcsolatos szerepét.
Miután alaposan erodálta, csendben visszavett a „nemzeti” jelző használatából a közintézmény-névadó Orbán-kormány.
