#betegség

Ki vagyok a diagnózis után? Az elfogadás nem ugyanaz, mint a beletörődés

Akár természetes életszakaszváltásról, akár egy betegséghez kapcsolódó váratlan változásról beszélünk, mindkettő lehet ugyanolyan súlyú az érintett számára – hiszen attól még, hogy egy változás természetes, nem feltétlenül könnyebb megélni. Szlameniczky Anna mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, milyen útja lehet a menopauzával vagy az endometriózissal járó állapot elfogadásának, hogyan segíthet ebben a társunk, a környezetünk, és miként támogathatná meg – ideális esetben – az egészségügy ezeket a folyamatokat.


Ön mit kérdezett az AI-tól, mielőtt orvoshoz ment? Nagyobb jelentősége van, mint hinné

Egyre többen kérdezik meg a mesterséges intelligenciát a tüneteikről, mielőtt orvoshoz fordulnának. Mire azonban belépnek a rendelőbe, nemcsak információkat visznek magukkal, hanem egy már formálódó elképzelést is arról, mi lehet a baj. Lehet, hogy az orvos számára ezért nem az lenne a legfontosabb, mit válaszolt az AI, hanem az, hogy mit kérdezett tőle a beteg.


Fájdalmas következményei lehetnek, ha bedől ezeknek a tévhiteknek

Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegségről van szó, amelynek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.


Húsz év múlva kőkorszakinak fog tűnni, hogy megvárjuk, amíg valaki megbetegszik, és csak utána próbáljuk meggyógyítani

Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.



Egy másik testtel és egy másik élettel kell továbbmenni – mi történik a nőkkel a mellrákból való gyógyulás után?

Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.


A krónikus betegség nemcsak a testet változtatja meg, hanem az identitást is

Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?







Alacsony a vasa? Nem biztos, hogy a pótlás a megoldás – figyelmeztet a szakértő

A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.




Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.


Vértesztek, új Alzheimer-gyógyszerek, láthatatlan betegek: Magyarország nincs kész a demencia új korszakára

A demenciát sokan még mindig egyszerű időskori feledékenységként kezelik, pedig a késői felismerés nemcsak a betegek, hanem egész családok életét átrendezi. Magyar adatok szerint több százezer diagnosztizált eset szerepel az ellátórendszerben, de a valós érintettség ennél jóval nagyobb lehet. Dr. Horváth András Attila demenciakutató szerint a legnagyobb gond a láthatatlanság: sok beteg nem jut megfelelő diagnózishoz, miközben a diagnosztika és a terápiás lehetőségek gyorsan változnak.


A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát – itthon mégis alig férnek hozzá a betegek

A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.


Mit adhat egy virtuális erdő annak, aki hetek óta kórteremben fekszik?

Mit jelenthet egy virtuális erdő annak, aki hetek óta ugyanazt a kórházi plafont nézi? A MOME ZenctuaryVR+ projektje nem egyszerűen digitális természetet épít, hanem azt kutatja, hogy egy jól tervezett, pszichológus által kísért VR-élmény visszaadhat-e valamit abból, amit a hosszú kórházi ellátás gyakran elvesz: kontrollt, jelenlétet és kapcsolódást a környezethez.