Miközben forulat állhat be a rezsiharcba, a kormány továbbra is a bevándorlásellenes kampánnyal próbálja megállítani népszerűségvesztését: kerítést emelnének a magyar-szerb határon. Az Egyesült Államokban kilenc embert mészárolt le egy 21 éves fiú egy metodista templomban. Képes összeállításunk a hét fontosabb eseményiből.
Szigorítaná a menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokat a Belügyminisztérium; az erre vonatkozó tervezet pénteken jelent meg a kormányzati portálon, és amelynek társadalmi vitájára egy napot sem hagyott a minisztérium.
Szíven ütött egy magyar nőt a líbiai férfi története, akit nem voltak hajlandóak kiszolgálni az egyik debreceni presszóban, pedig volt pénze. Krisztina elhívta ezért kávézni Azizt, akit elkísért egyik barátja, egy iraki fogorvos, akit a debreceni menekülttáborban ismert meg. A Magyar Helsinki Bizottság segített összehozni a kávézást.
Közös álláspontot fogalmaztak meg Pozsonyban a V4-ek vezetői az Európai Bizottság által javasolt menekültkvóták ügyében. A visegrádiak szerint a kvóta szembemegy az Európai Tanács által is képviselt önkéntesség elvével.
Magyarország a saját és Európa határait is meg fogja védeni, és nem fog segítséget kérni, mert ez a kötelessége – mondta Orbán Vikor Pozsonyban a visegrádi négyek tanácsozása után.
Francia és olasz lapok szerzői furcsállták, hogy éppen az a Magyarország épít falat, amely 25 éve annyit tett a vasfüggöny lebontásáért. Más vélemények szerint éppen a populizmus által emelt falak azok, amelyek megtörik az európai egységet.
Egy év alatt másfélszeresére nőtt az Ausztriában dolgozó magyarok száma, már csaknem 70 ezren vannak. A "magyar vész" is hozzájárult a szélsőjobboldali FPÖ választási eredményéhez Burgenlandban.
A külföldön élő bevándorlókat segítené egy olyan applikáció, amely a felhasználó közelében és anyanyelvén beszélő szolgáltatókat kutatja fel. Az ötlet egyik fejlesztője, a kolozsvári Jurás Ádám.
A kormány elállna a határzár tervétől, ha Szerbia hajlandó lenne déli határán felhúzni a kerítést – értesült a Népszabadság több vezető fideszes politikustól. Lázár János csütörtöki és Rogán Antal szerdai szavai is alátámasztják ezt a felvetést. Csakhogy a szerb miniszterelnök reakciója elég valószínűtlenné teszi ezt a forgatókönyvet.
A kormányszóvivő szerint azon országok, akiknek szüksége van munkaerő-utánpótlásra, azok is azt mondják, hogy a kezelhetetlen formában érkező "áradat" nem mehet tovább.
Az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint a bevándorlók átlagosan három napot tartózkodnak nálunk, naponta fejenként négyezer-háromszáz forintba kerülnek a költségvetésnek, ezenfelül a határőrizeti beruházások is pénzbe kerülnek, ezért Magyarországnak lépnie kell.
A ZDF szerda esti műsorában hosszabb riportot szenteltek az Orbán-kormány bevándorlásellenes politikájának.
A külföldi lapok véleménycikkeiben is megjelent a szerb-magyar határzár terve. Egy olasz lap a pápa befogadást szorgalmazó szavaira hivatkozva sokkolónak nevezte a döntést, a német FAZ pedig arra emlékeztet, hogy a magyar történelem ismeretében különösen érzékeny téma a kerítésépítés. Lengyel és szlovák lapok viszont támogatják az Orbán-kormány döntését.
Az Európai Bizottság szerint a határőrizet tagállami felelősség, ám tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy senkit nem szabad olyan országba visszatoloncolni, ahol élete, testi épsége nincs biztonságban. Brüsszel nem a kerítések alkalmazását tartja a legjobb megoldásnak, de nem részletezték, hogy ehelyett mit javasolnának.
A kerítés árához, ami önmagában nem tetemes, hozzá kell adni a szögesdrótfonat költségét, valamint azoknak az érzékelőknek az ellenértékét, amelyek jelzik a rendőröknek, ha valaki felkapaszkodott a kerítésre.
Interjút adott a Figyelőnek a londoni Habony-Finkelstein tanácsadócég ügyvezetője, Lánczi Tamás, akit a bevándorlásügyről többek között azt mondta, hogy a miniszterelnök elébe ment a problémának, a magyar közélet viszont elvész a részletekben.
A menekültek több mint fele Németországban és Magyarországon folyamodott menekültstátuszért. A magyar határt átlépő menedékkérők döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett, jóval kevesebb, 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.
A menekülthullámot nem fogja megállítani, legfeljebb lelassítani a szerb-magyar határon emelt kerítés - mondta egy migránsokat segítő szerbiai menedékközpont ügyvezető igazgatója. Szerinte az embercsempészek tevékenységét is erősíti egy ilyen intézkedés.
Egy cseh menekültügyi szakértő szerint legutóbb már nem nőtt a bevándorlók száma, csak az áldozatoké, és Európa képes volna megbirkózni a problémával.
A német kancellár megengedhetetlennek nevezte, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be.
