Egy közelmúltban megjelent brit tanulmány szerint azért számolnak be az orvosok egyre több bőrrákos esetről, mert jóindulatú bőrsérüléseket egyre nagyobb eséllyel azonosítanak és kezelnek rosszindulatú tumorként, írja a New York Times.
A rákkockázat legmagasabb kategóriájába sorolták a nemzetközi szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzás minden egyéb fajtáját. Hatását úgy jellemezték, hogy legalább olyan halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz.
Egyre többet hallunk a bőrrákól, mégis vannak olyan téveszmék, amelyek masszívan tartják magukat. Sokan – például – még mindig úgy gondolják, hogy ha ritkán járnak szoláriumba, az nem árt. Míg mások kint fekszenek a tűző napon még a legveszélyesebb órákban is. Egyre több a fiatal beteg, s ha így folytatjuk, a helyzet csak rosszabb lesz. Interjú Vass Ilona bőrgyógyásszal.
Ma már az álmából felriasztott ember is azonnal sorolja, mikor és milyen óvintézkedések mellett lehet kimenni a napra. A strandolás szabályai közé jó néhány éve a napozással kapcsolatos tudnivalók is beletartoznak, s az egyre gyakrabban elrendelt UV-riadó is azt jelzi, kötelező az óvatosság.
Szinte naponta hallunk az UV-sugárzás veszélyeiről, nem is véletlenül: a bőrrákos esetek száma folyamatosan nő, a szakemberek ezért riasztásokkal kívánják felrázni az embereket. A káros sugarak ellen ugyanis egyszerűen védekezhetünk: nem kell hozzá más, mint önmegtartóztatás, önismeret és önvizsgálat.
Új gyógyszert fejlesztettek ki Nagy-Britanniában, a kísérleti szer reményt jelenthet a legveszélyesebb bőrdaganat-féleségben, az előrehaladott stádiumban lévő melanómában szenvedők számára.
A betegség egyes típusait fényre aktiválódó gyógyszerekkel kezelik. Ezeket azonban eddig csak kórházakba telepített drága lámpákkal, vagy lézerekkel lehetett használni. Egy új fejlesztés azonban lehetővé teheti, hogy bárhol, bármikor be lehessen juttatni a gyógyszert a szervezetbe.
Mindannyiunk által jól ismert folyamat az, ami a mobiljainkban az elektromosságot hanggá alakítja. Ennek megfordításával kaliforniai kutatók a világon először tudtak hanghullámokat fénnyé átalakítani, a Nature Physics szaklapban publikált tanulmányuk pedig rámutat: nemcsak jobb chipeket lehet ezen tudás birtokában előállítani, írja a Popular Science.
