Titkos szavazáson felvette társult tagnak Szerbiát a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet - jelentette be a genfi központban Rolf-Dieter Heuer, a szervezet főigazgatója. Boris Tadic szerb elnök kedden Genfbe megy az okmány aláírására.
Új szubatomi részecskét fedeztek fel kutatók a az európai nukleáris kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetője, az LHC segítségével - vált ismertté csütörtökön.
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN tudósai szerint lehetséges, hogy a jövő héten megpillanthatják az "isteni részecske" néven emlegetett, egyelőre még csak hipotézisekben létező Higgs-bozont.
Egy nemzetközi kutatócsoport saját tesztjeire hivatkozva cáfolja, hogy léteznének a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskék. A szakértők ugyanazokat a neutrínókat tanulmányozzák az olaszországi Gran Sasso laboratóriumban, mint a fénysebességnél gyorsabb részecskékről beszámoló tudósok. Állításuk szerint saját tesztjeik azt mutatják, hogy hibás a korábban bejelentett következtetés.
Neutrínók – szubatomi részecskék – ismét gyorsabbnak bizonyultak a fénynél a legújabb, Svájc és Olaszország között 730 kilométeres távon elvégzett kísérletek során – jelentette be pénteken a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS). Elvileg semmi sem mozoghat gyorsabban, mint a fény, de a CERN kutatói szerint erre mégis képesek lehetnek a neutrínók, amelyek egy szeptemberi mérés során már átlépték a másodpercenkénti 299 792 kilométeres sebességet.
Az "új fizika" lehetőségét vetíti előre az a részecskebomlási "anomália", amelyet az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) észleltek.
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.
A "bizarr" antianyag csapdába ejtését célozza az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) új berendezése, az ELENA, amely öt év múlva, 2016-ban kezd működni.
Újra kellene gondolni az egész fizikát, ha igazolódnának az OPERA kollaboráció kutatóinak mérései, mert a relativitáselmélet, amelyre ma a fizika alapul, azt mondja, hogy információ nem áramolhat a fénysebességnél gyorsabban – értékelte Horváth Dezső részecskefizikus az MTI kérdésére CERN-kutatók bejelentésének lehetséges következményét.
Az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) kutatói olyan szubatomikus részecskékre bukkantak, amelyek a fénysebességnél is gyorsabban mozognak - jelentette az AP hírügynökség. A tudósok most független forrásokkal is meg szeretnék erősíteni méréseik eredményét. Ha valóban jól számoltak, ez a felfedezés alapjában változtathatja meg a fizika egyik alaptörvényét.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.
Szűkül a kör a Higgs-bozon körül, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjén (LHC) nyert adatok egyre kevesebb olyan helyet hagynak, ahol a rejtélyes "isteni" részecske "elrejtőzhet".
Tökéletesítették az antianyagcsapdát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akiknek több mint negyedórán át sikerült is életben tartaniuk antihidrogén-atomokat.
A “The Large Hadron Collider – entering a New Era of Fundamental Science” című kiállítás a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt mutatja be.
Budapesten és Debrecenben láthatjuk néhány napig a “The Large Hadron Collider – entering a New Era of Fundamental Science” című kiállítást, amely a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt mutatja be - olvasható a CERNblogon.
Óvatosan haladnak előre az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének fizikusai, hogy elkerüljék a három évvel ezelőttihez hasonló meghibásodást, amely miatt több mint egy évre le kellett állítani a szupergyorsítót.
Új eszköz révén ismét antihidrogént állítottak elő és ejtettek csapdába az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai egy új mágneses csapda révén, az eredmények állításuk szerint közelebb viszik őket ahhoz, hogy megoldják az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét, az antianyag keletkezését.
Sikerült antianyagatomokat előállítaniuk és csapdába ejteniük az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusainak - e kísérlet révén a tudósok reményei szerint sikerül megfejteniük a modernkori tudomány egyik legnagyobb rejtélyét.
Jelentős átalakulás előtt áll az internet, a weboldalakat leíró html nyelv legújabb verziójának megújulása miatt. Bár a szabvány még korántsem áll készen a bevetésre, a szakemberek bizakodóak: a HTML5 segítségével eltűnhetnek a határok az internetes alkalmazások és a számítógépre telepített programok között.
Proton-proton ütközések során új fizikai jelenséget, a keletkező részecskék közötti kapcsolatok különleges fajtáját figyelték meg a kutatók az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik legnagyobb kísérletében; a felfedezésnek Veres Gábor, az ELTE Atomfizikai Tanszéke adjunktusa személyében magyar kutató is részese.
