A migráció miatt közel 300 000-rel kevesebb azok száma, akik a magyar Y-generációt képviselik, az ő költekezésük egyértelműen hiányzik a hazai összkeresletből. De milyen különbségek vannak az itthon maradtak között, mire költenek és milyen nehézségekkel kell szembenézniük? Cikkünkből kiderül.
Az elkövetkező évtizedekben a cégeknek és a kormányoknak mind a munkaerő-piacon, mind a fogyasztásban drasztikus változásokra kell felkészülniük. Akik erre hatással vannak, azok az Y generációsok, ezen belül is a nők, a városban élők, ill. bizonyos szubkultúrák.
A magyar családi vállalkozások és családi vállalatok többsége nagyon izgalmas és kihívásokkal teli időszakot él meg: a közel 20-25 éve megalapított cégek az utódlás problémájával szembesülnek. A kérdés a nem családi cégek esetében sem egyszerű, a családi cégek számára pedig egyenesen az egyik legnagyobb feladat. Főleg akkor, ha első ízben esnek át a generációváltáson, mint jelenleg a legtöbb magyar családi cég.
A „Kína gazdasága 2018-ra megelőzi Amerikát” (Forbes), vagy „A kínaiak túl sokáig halogatták” növekedési modelljük módosítását (Soros György), illetve hasonló jellegű előrejelzéseket nap, mint nap hallhatunk a hírek között. Ezek gyakran igen ellentmondóak és zavarba ejtők, ráadásul az sem segít, hogy Kínáról közismert, az országukra vonatkozó híreket szigorú ellenőrzés alatt tartják.
Az utóbbi években egyre világosabban körvonalazódott, melyek azok az értékek, belső rendszerek, intézmények és folyamatok, amelyek megelőzik az etikátlan viselkedést, sőt, az is, hogy ezek működéséről milyen formában érdemes a vállalatoknak adatokat közzétenniük.
A kormányzat új lakástámogatási rendszere olyan elemeket is tartalmaz, melyekkel a nagyobb energiahatékonyságú ingatlanok fejlesztését kívánja támogatni.
Az együttműködésen alapuló gazdaság (népszerű elnevezéssel a közösségi gazdaság) lehetővé teszi, hogy társadalmunk alapjaiban kezdjen másként gondolkodni mindenről. A kései kapitalizmus korában újradefiniálja a fogyasztás, a termelés, a finanszírozás és a tanulás eddig ismert fogalmait. Mindezt pedig azzal éri el, hogy az emberi tevékenységek fókuszát a tulajdonról a hozzáférésre helyezi át.
