Felrobbant a napelempiac Hollandiában - az égbe szökött az értékesítés, most már mindenki ilyet akar a saját háza tetejére tetetni. És ehhez az egészhez nem az egyébként is visszafogott árcsökkenéseknek van köze, hanem a kormányzati szerepvállaláshoz. Bezzeg Magyarországon!
A tavalyi 2,3 milliárd dolláros bruttó nyereségességi szintről 5 milliárdra nőhet az idén a napelemrendszerek globális nyeresége. Ha az USA jobban iparkodna – vélik elemzők – az eredmény még jobb lehetne.
Az új villamosenergia-termelési kapacitások 84,3 százaléka megújuló energiaforrásokból ered az Amerikai Egyesült Államokban, az idei első negyedévben. A nap és a szél együtt mintegy 81 százalékot "termelt".
Jól lehet, a technológia még mindig újnak számít - főleg a több mint 100 éves robbanómotoros "pályatárshoz" képest -, máris sok rossz beidegződés kötődik az elektromos (hibrid) autókhoz. Például hogy csúnya és lassú, meg hogy egyelőre nem is adnak el belőlük túl sokat. Ez utóbbi már biztosan nem igaz Európában.
Miközben a fejlesztési miniszter hétfőn egy újabb paksi dossziét tolt be a parlamentbe – most éppen a következő évtizedek nukleáris hulladékkezelésével a fókuszban – a németek és osztrákok után Dániára is kiszámolták, hogy az atomerőművi olcsó áram közgazdaságilag már ma is inkább csak rémálom.
Indiában az államvasúti cég (Indian Railways) is, mint minden nagy állami tulajdonú vállalat, megkapta a feladatát: indítson saját, nagyszabású napenergia projektet. Nem aprózzák el.
Sokkoló vagy sem, a németek átlépik azt a nálunk nemrég egy kormányzati képviselő által hivatkozott polémiát, hogy a napcellák által termelt áramot ne csak akkor lehessen használni, ha süt a nap. Az óriási akkutelep majdnem a magyar szélenergia-kapacitás tizedét teszi ki, és Németországban már nem is ez az egyetlen ilyen létesítmény.
A teljes állami energiaigényt szélenergiából (és a tetőkre szerelt napenergiából) biztosították Dél-Ausztráliában – adta hírül a RenewEconomy. Minden tervet felülírtak.
A Balti-tengeren forgatta az alábbi, megdöbbentő videót a Cleantech-túra egyik utasa.
A megújuló energiatermelési piacon ma is gyakran indokolatlanul lesajnált kínaiak újabb jelét adják annak, hogy ha egy üzlet sikeresnek látszik, ők nem haboznak belevágni akár a világ másik végén sem.
Az Egyesült Államokban dinamikusan emelkedik a megújuló energiatermelő egységek aránya. Nem, nem a palagázról van szó (hisz az nem is zöldenergia), hanem a napról és a szélről. Utóbbi az amerikai energiaszükségletnek már több mint 5,15 százalékát adja, sőt, márciusban Texasban rekordot is döntöttek azzal, hogy egy ideig a szélturbinákból nyert villamos energia az állami szükségletek 29-ára volt elegendő. És a folyamatnak még egyáltalán nincs vége.
Barack Obama háza is beállt azon, egyre nagyobb számú amerikai ingatlanok sorába, mely a napenergiára lehetőségként, tiszta energiaként és a jövő sok szempontból meghatározó iparágának egyik kéznyomaként tekint.
Miközben idehaza hivatalosan és szakmai megfontolásból is csak a fanyalgásig jut el a magyar energetika, Németországban július 7-én egy ideig a teljes országos energiaigény 40 (!) százalékát a minimális fenntartási és üzemeltetési költségű solar cellákból állították elő. Az új rekord: 23,9 GW, - ami majdnem 12 Paksi Atomerőmű teljesítménynek felel meg.
