Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Miközben a fejlesztési miniszter hétfőn egy újabb paksi dossziét tolt be a parlamentbe – most éppen a következő évtizedek nukleáris hulladékkezelésével a fókuszban – a németek és osztrákok után Dániára is kiszámolták, hogy az atomerőművi olcsó áram közgazdaságilag már ma is inkább csak rémálom.
Miután az elmúlt héten a Guruló Hordó blogon a szabadidős Mol-közgazdászok hosszasan levezették, hogy a napelemek csendes forradalma hamarosan minket is elér, mert olyan olcsó lesz saját naperőműbe fektetni akkor is, ha ahhoz sem az állami, sem az uniós támogatás nem kötődik, a napokban egy újabb tanulmány került elő a témában.
Mike Parr, brit energetikai tanácsadó érdekes eredményre jutott, amikor különböző energetikai termelőegységek működési költség-összehasonlítását elvégezte.
A Cleantechnika által szemlézett tanulmányban az áll, hogy a Dániában már működő tengeri szélenergia-termelő platformok áramtermelése jelenleg már olcsóbb, mint az Egyesült Királyságban majdan felépíteni szándékozott (de most éppen Ausztria által az EU-nál feljelentett, és ideális esetben is csak 2023-ra megépülő) atomerőművé. Mint ismeretes, a Hinkley Point C nukleáris erőmű működésének első 35 évében a brit állam garantáltan átvenné az ott megtermelt áramot 92,5 font/MWh egységáron. (Ez a jelenlegi font/euró árfolyamon számolva több mint 127,3 eurós árat jelent.)
Gyorsabban a Siemenstől is
Ahhoz képest, hogy a világ legnagyobb off- (és on)shore erőműgyártója, a Siemens bő egy éve még hivatalosan arról értekezett egy frankfurti szakmai fórumon, hogy 2020 körülre várják, hogy a szélerőművek termelte energia ára pariban legyen az összes többi energiatermelő technológiával, Mike Parr most arra jutott, hogy ez a helyzet tulajdonképpen már most előállt. Összevetette a hivatalos adatokat az angolok Hinkley Pointba építeni készülő C erőművében, a már meglévő offshore szélenergia már jelenleg is olcsóbb – nem csak a még építeni sem kezdett angol nukleáris létesítménynél, de a gáztüzelésű erőműveknél is. Sőt, állítja a szakember, a jövő offshore szélerőművei akár 60 százalékkal olcsóbban lesznek képesek áramot termelni, mint a tervezett brit atomerőmű.
Parr közérdekű adatokra támaszkodott, és onnan, hogy a közvélekedés szerint a tengeri szélenergia túl drága, és túl sok támogatást kap, odáig jutott, hogy mivel ezek az erőművek bizonyítják, hogy képesek olcsóbban termelni, mint a technológiai riválisaik, nemcsak a termelői áraik, de az eddig igen masszív állami támogatások is csökkenni rendeltettek.
Az energetikai szakember szerint pénzügyi (r)evolúció következik Európában, mert arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy az összehasonlítás már nem csak a nukleáris erőművekkel áll meg, hanem a CCGT-vel, vagyis a kombinált ciklusó gázturbinás erőművekkel is. Az energetikai tanácsadó szerint pusztán a termelési költségeket figyelembe véve a tengeri szélerőművek már olcsóbbak a CCGT-knél is. Az Ernst & Young legújabb jelentései az európai szélenergia-bizniszről azt állítja, hogy az offshore szélenergia ára hasonló a CCGT-kéhez, Parr a bajor kormány 2014 novemberében közzétett adataira támaszkodva kimutatta, hogy Dániában több szélerőmű is képes (14-37 százalékkal) olcsóbban termelni.
Milyen áremelés?
A Dán Energiaügynökség legfrissebb közleménye szerint a Vattenfall egy 400 MW kapacitású szélerőműparkot építhet az Északi-tengeren. A Horns Rev 3-ról származó áramért Dánia garantáltan 103 euró/MWh árat fizet – 10 évig. Ami azt jelenti, hogy miközben a Vattenfall lényegesen korábban képes lesz üzembe állítani az új erőművét, mint a britek az új Hinkley Point-i reaktorokat, a dán hálózatba mintegy negyedével alacsonyabb áron kerül be az így termelt áram – aminek gazdasági és szociális hatásait talán nem kell különösebben ecsetelgetni. Ráadásul a tengeri szélerőmű ezen az áron egy évtized alatt kitermeli a beruházási kölségeit, és azt követően lényegében ingyen fog termelni.
A számítások 15 év múlva 25 euró/MWh-s piaci nagykereskedelmi árral számolnak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennyire előre prognosztizálni inkább csak ködszurkálás, mivel senki nem tudja, hogy mennyi lesz 10-15-20 év múlva az áram piaci ára. De a 25 eurós piaci árral számoltan a szélerőművek teljes életciklusára vetítve a dán tengeri szélfarmok nagyjából 50-51 eurós egységáron képesek majd termelni. Az atomerőművi beruházás esetén azonban nem csak a megtérülési idő hosszabb – azonos termelési start esetén is még 25 év garantált átvételi árral! – hanem az is szem elől vész, hogy Dániában ma az áram nagykerára 48 euró/MWh. Aminél alig több a szélerőművek által – e számítás szerint 25 év alatt – elérhető.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.