Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Felrobbant a napelempiac Hollandiában - az égbe szökött az értékesítés, most már mindenki ilyet akar a saját háza tetejére tetetni. És ehhez az egészhez nem az egyébként is visszafogott árcsökkenéseknek van köze, hanem a kormányzati szerepvállaláshoz. Bezzeg Magyarországon!
Ami a hollandoknál zajlik, az a globális napenergia-híreket nonstop szemléző Clenatechnicát is meglepte: az ország importőreinek és rendszertelepítő cégeinek adatai szerint Hollandiában az első félévben 70-100 százalékkal nőtt a napelemeladások és -megrendelések száma – az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva – és a lendület akar alábbhagyni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ország eddig nem tolta túl a napenergia-hasznosítási projekteket (hisz a 17 milliós országban a lakosság mindössze 0,2 százaléka használt napenergiából nyert villamos energiát), de a most bejelentett ugrással már az idén elérhetővé vált kétmillió telepített panel így is nagyon komoly ugrás.
Csak összehasonlításképpen: az Orbán-kormány egy szakmai számítás szerint tavaly év végére a saját megújuló energiás cselekvési tervében megfogalmazottakhoz képest is 272 ezer négyzetméternyi "napelem-lemaradásba" került. Ezt a mennyiséget ugorja át – meglehetősen nagy ívben – Hollandia, még az idén. A meglepetés intenzitását tovább növeli, hogy a hirtelen jött lakossági piacélénküléshez voltaképpen semmi köze nincs az árakhoz. Nem az történt, hogy a napelem-rendszerek évek óta csökkentő árspirálja elért valamilyen lélektani határ, ami hirtelen tömegek számára tette világossá, hogy megéri. Pláne, hogy az utóbbi időben a napelemek ára nem változik drasztikusan, mivel a hollandok is, mint a legtöbb európai országban, eleve 10-ből 8 esetben kínai gyártmányú napelemet választanak, ahol viszont most elértek az áresés alsó szintjére (a telepítési költségek pedig állandósultak).
Hollandiában a napenergia-rendszerek költségei igen stabilak jelen pillanatban – állítja Peter Desmet, a Solarclarity vezérigazgatója. A napelem nagykereskedő cég vezetője szerint áresés a közeljövőben nem is várható, mivel az EU elért egy minimális importár-meghatározást a kínai panelekre, és jelenleg ehhez tartják is magukat a távol-keletiek. Az erősödő globális kereslet ugyanakkor a termelési növekményt is képes felszívni, így jelenleg nincs túlkínálat sem a piacot, ami szintén az áresés ellen hat.
Hogy akkor mi miatt változott meg drasztikusan a hollandok hozzáállása? A nagykereskedő szerint minden azzal magyarázható, hogy végre tisztázódtak az állami szabályok. Főként az elszámolással kapcsolatos eddigi aggályokat oldották fel, például azzal, hogy a megtermelt, de fel nem használt napenergia hálózati visszatáplálásának paramétereit egyértelműsítették. Most már Hollandiában is úgy szólnak a szabályok, hogy az elosztónak nem csak kötelessége átvenni a megtermelt többletenergiát a napelemes rendszerekből, de az így átvett mennyiséget le kell írnia a fogyasztó által a hálózatból felvett energiamennyiségből.
Eközben Magyarországon
Mint azt számos esetben az európai, illetve globális napenergia, illetve megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos anyagainkba beleírtuk: mindeközben Magyarországon évek óta nem lehet érdemben a zöldenergia térhódításról beszélni. A magyarországi napenergia-teljesítmény ma egy fekete lyuk a világtérképen, és miközben a botrányszagú közvilágítás-korszerűsítési tenderek miatt már uniós szinten kezdtek érdeklődni a miniszterelnök vejének volt cége iránt, az energiahatékonysági projektek csak csoszognak (valódi problémakezelés helyett csak morzsákat szórnak a lakosság elé – ahogyan a kazán-, a hűtőgép-, majd újabban a mosógépcsere programmal is tették, melyek egy nap alatt kimerültek), a többlet szélenergia-termelés magyar energiamixbe történő bevonása pedig 2009 óta várat magára.
A kormányzati tisztviselők ez ügyben továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, az Orbán-kormány olcsó áram ígéretét pedig arra az egyre inkább légvárnak tűnő Paks II. projektre építi, mely 80 százalékban orosz hitelből épül, melyről a közelmúltban nemcsak az derült ki, hogy műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hanem hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is – illetve: a megtérüléséhez háromnegyedével drágább áramár szükséges, különben az eddig 4000 milliárd forinttal számolt beruházás végső költsége akár 5000 milliárd forinttal többe (!) is kerülhet.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.