Elkészült az eddigi legrészletesebb térkép a Vénuszról, 85 ezer vulkán van rajta
A NASA Magellán-űrszondájának adatait átnézve két amerikai kutató elkészítette azt a térképet, ami a Vénusz felszínének összes – eddig detektált – vulkánját ábrázolja.
A NASA Magellán-űrszondájának adatait átnézve két amerikai kutató elkészítette azt a térképet, ami a Vénusz felszínének összes – eddig detektált – vulkánját ábrázolja.
hvg.hu
Az első magyar csillagászati műhold – amely egyúttal a világ legkisebb szatellitje is – az univerzum legerősebb kitöréseinek nyomába eredt. A GRBAlphával végre sikerült pontosan meghatározni az emberiség által valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanásának csúcsértékét.
hvg.hu
Három héten át kavargott az a forró plazmaörvény a Nap felszínén, ami 14 Föld magasságával nyúlt ki a felszínéből.
hvg.hu
Hamarosan egymás után sorakozik majd az égbolton a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz, az Uránusz, a Hold és a Mars. A látványt a Hold látszólagos fénye sem fogja elrontani.
hvg.hu
A NASA tudósai szerint a 2023 februárjában felfedezett 2023 DZ2 aszteroidát nem most látjuk utoljára: 2026-ban csekély eséllyel ugyan, de becsapódhat a Földbe. Aggodalomra viszont nincs ok.
hvg.hu
Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.
hvg.hu
Amerikai kutatók egyetlen kamerával mintegy 21 400 felvételt készítettek el az éjszakai égboltról.
hvg.hu
Valójában már néhány napja hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák.
MTI
Háromszor is robbant az a meteor, amit péntek este lehetett látni Magyarország felett.
hvg.hu
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
hvg.hu
Február végén egy jókora villanásra lett figyelmes a Hold „éjszakai oldalán” Fudzsii Dajcsi japán csillagász. Kiderült, egy meteor csapódott az égitestbe, nagyjából 12 méter átmérőjű krátert hozva létre a felszínén.
A NASA tudósai egy, a Nap felé tartó üstököst fedeztek fel, ami a számítások szerint utoljára 80 ezer éve járt a Föld közelében.
hvg.hu
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
hvg.hu
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint február 22-én a vékony holdsarlót a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre.
MTI
Az amerikai NoirLabs kutatói egy kettős neutroncsillag-rendszert fedeztek fel, amely nemesfémekkel szórja majd tele a galaxist, amikor összeolvad.
hvg.hu
Brazil Egyetem tudósa, Bruno Morgado szerint a Kuiper-övben keringő Quaoar égitest gyűrűje jóval távolabb kering az égitesttől, mint az a tudomány jelenlegi ismeretei alapján elméletileg lehetséges.
hvg.hu
A Jupiter körül most már hivatalosan is 92 olyan égitest kering, amiket holdként tartanak számon a csillagászok. Némelyik olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni.
hvg.hu
Látványos meteorittípusokat bemutatva kalauzolja el a látogatókat a Naprendszer őstörténetébe az a kiállítás, amely február 18-tól április elejéig látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.
MTI
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
hvg.hu
Utoljára 1030. december 3-án volt olyan közel az újhold a Földhöz, mint amilyen közel január 21-én lesz. A következő ilyen eseményre 345 évet kell majd várni.
hvg.hu