Mivel az eddig begyűjtött adatok miatt csak kevés dolgot tudunk róla, eljött az idő, hogy jobban is megismerjük az Uránuszt – ez áll legalábbis egy, a nemzetközi sajtó által megszerzett tudományos beszámolóban.
A mironóva olyan csillagrobbanás, ami egy fehér törpe felszínén megy végbe.
Ha létezik odakint civilizált életforma, nem elhanyagolható kockázat az sem, hogy ez a faj sokkal fejlettebb – az pedig korántsem veszélytelen tényező a brit kutatók szerint.
A Hubble űrteleszkóp már évtizedek óta kémleli a világegyetemet, ami közben rengeteg eseményt dokumentált. Legújabb munkája azonban a korábbiaknál is különlegesebb.
A Napról és a repülőgépekről is lehet látványos felvételeket készíteni – hát még a kettőről együtt. Komka Péter elkapta a pillanatot.
A C/2014 UN271 jelű égitest a csillagászok által valaha észlelt legnagyobb üstökös. A Naprendszer határán lévő régióból érkezett és oda is megy vissza – évmilliók múlva.
Miután rovereket küldött a Holdra, landolt a Marson és saját űrállomását is építeni kezdte, Kína most a távoli csillagrendszereket igyekszik szemügyre venni. A Föld 2.0-t keresik.
A NIRSpec (Near-Infrared Spectrograph) a közeli infravörös tartományban végez méréseket. Ez a méregdrága teleszkóp az egyik legizgalmasabb tudományos műszer.
Sárneczky Krisztiánnak köszönhetően Magyarország egyre előkelőbb helyet foglal el az aszteroidavadászok versenyében – írja a Space.com.
A 2022 FD1 jelű űrszikla egy kisebb aszteroidának számít. Ugyanaz fedezte fel, aki az év első üstökösét is.
A kutatók szerint, ha így van, mi csak azért nem fedeztük fel őket eddig, mert eszünkbe sem jutott, hogy ilyeneket keresgéljünk.
Új tudományos eredményeket tár a közönség elé a NASA március 30-án. Hogy miről lesz szó, azt még nem tudni, de azt igen, hogy a Hubble-höz kötődik.
Egy lépéssel ismét sikerült közelebb kerülni ahhoz, hogy megértsük, miként keletkeznek az univerzumban meglehetősen ritkán előforduló furcsa rádiókörök, az ORC-ok.
Az elkészült képi anyag – mely valójában 25 fotó összeállításából született meg – a Nap március 7-i állapotát mutatja.
Március 21-én 65 új taggal bővítette a már felfedezett exobolygók listáját a NASA.
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”.
Az új objektumokat a Low Frequency Array (LOFAR) névre keresztelt teleszkóprendszerrel figyelték meg a kutatók. Hatalmas fekete lyukakat rejthetnek.
A WASP-121b egy tőlünk 850 fényévre lévő csillag körül kering, a körülmények pedig abszolút pokoliak.
A Pontus nevű galaxist nagyjából 8-10 milliárd évvel ezelőtt falhatta fel a galaxisunk.
