Az új fekete lyuk felfedezése hozzájárul annak megértéséhez, hogy a galaxisok összeolvadása során mitől válnak falánkká a fekete lyukak. A felfedezést a 2012-ben felbocsátott NuSTAR űrteleszkóppal tették.
Nyolcmillió naptömegű fekete lyukat fedeztek fel a Brigham Young Egyetem (BYU) csillagászai, akik a gigantikus képződményről az Amerikai Asztronómiai Társaság seattle-i közgyűlésén számoltak be.
Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével, a kutatásról az Astrophysical Journal következő számában jelenik meg tanulmány.
Egy ifjú csillag környezetében port "köpködő", Pluto-méretű objektumok egész családját figyelték meg amerikai asztrofizikusok, akik az Astrophysical Journal legfrissebb számában tették közzé kutatásaik eredményeit.
Nem fenyegeti a Földet az a hegynagyságú aszteroida, amely egy orosz tudós szerint a bolygó felé száguld - ismertette a The Daily Telegraph online kiadása.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan objektumot fedezett fel, amelynek tömege egy fekete lyuk és egy neutroncsillag tömege között helyezkedik el, mindössze 4 naptömegnyi volt. Ugyanakkor aSWIFT J1753.5-0127 katalógusjelű objektum a fekete lyukakra jellemző röntgensugárzást bocsát ki.
A Hubble-űrteleszkóp széles látószögű és planetáris kamerája segítségével figyelte meg a Jupiter jellegzetes képződményét, a Nagy Vörös Foltot.
Két évtized múltán oldották meg a benesovi tűzgömb rejtélyét, amely egy csehországi kisváros, Benesov környékén robbant fel.
Vasárnap a Marshoz eléggé közel halad majd el egy üstökös. Persze, csak csillagászati mértékkel nézve közel.
Ultrafényes halott csillagot fedeztek fel amerikai tudósok a NuSTAR röntgencsillagászati műhold segítségével, a szokatlan objektum, amely tízmillió Nap fényével ragyog, 12 millió fényévnyire, a Szivar-galaxisban, a Nagy Medve-csillagképben található.
Ausztrál és francia csillagászok habzsoló fekete lyukat fedeztek fel, amely tízszer nagyobb sebességgel szippantja be a gázokat, mint bármely más ismert társa.
Szokatlan szerves molekulát találtak amerikai és német asztrofizikusok 27 ezer fényévnyire, a Sagittarius B2 óriási porgázfelhőben, a felfedezés arra utal, hogy az élet "építőkövei" a csillagközi térből származhatnak. A Cornell Egyetem, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet és a Kölni Egyetem tudósai eredményeiket a Science folyóiratban ismertetik.
Vízgőz nyomát fedezték fel egy Neptunusz-méretű exobolygó felső légkörében amerikai tudósok. Ez a legkisebb, Naprendszeren túli planéta, ahol eddig vízre utaló nyomokra bukkantak.
Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira deríthet fényt egy amerikai és francia kutatók által kidolgozott modell, amelyet a The Astrophysical Journal folyóiratban ismertették a tudósok.
Masszív bolygók arra kényszeríthetik szülőcsillagukat, hogy koruknál jóval idősebb napként viselkedjen, egy ilyen furcsa párost észlelt az amerikai Chandra röntgencsillagászati műhold segítségével.
Két évtizedes kutatások eredményeként a Hubble űrteleszkóp segítségével fedezték fel egy szupernóva falánk társcsillagát, amelynek telhetetlensége okozta a felrobbant nap vesztét.
Erős napvihar közelít a Föld felé, de a coloradói űridőjárás-előrejelzési központ számításai szerint nem okoz bolygónkon komolyabb zavarokat.
Első ízben sikerült vízjégkristályokat tartalmazó felhőket azonosítani a Naprendszeren kívül amerikai és ausztrál csillagászoknak, akik felfedezésüket a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertetik.
Szokatlanul sötét, a szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.
Több milliárd fényévnyire lévő galaxisokról készítettek képet a csillagászok egy különleges eljárással, így sikerült megörökíteni, ahogy két galaxis éppen egymásba olvad.
