Kozmikus gyilkosságok felderítésére vállalkoztak a Cambridge-i Egyetem és az Edinburghi Királyi Obszervatórium csillagászai, akik szerint "fojtogatás" áldozataivá válnak a halott galaxisok, bár "gyilkosuk" kiléte egyelőre homályban marad.
A Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európén megfigyelt rejtélyes sötét foltok nagy valószínűséggel a felszín alatti óceánból származó só lerakódásai, amelyek a sugárzás hatására "barnultak be" - jelentették be a NASA szakemberei.
A Földtől 50 millió fényévnyire történő csillagászati eseményt sikerült megfigyelni a chilei Atacama-sivatagból. Először sikerült megfigyelni egy úgynevezett gömbhalmaz születését. A születőben lévő gömbhalmaz óriási sűrűségű, gigantikus tömegű molekuláris gázfelhő, amelyben jelenleg nincsenek csillagok.
Továbbra sem sikerült kapcsolatot teremteni a kedden fellőtt orosz Progressz teherűrhajóval, hivatalos források pedig az AFP-nek megerősítették, hogy a jármű vissza fog zuhanni a Földre. Az űrhajó valószínáleg elég majd az atmoszférában.
Potenciálisan mintegy 500 kisbolygó jelenthet fenyegetést a Földre a következő 100 évben, de a becsapódás veszélye nagyon kicsi, és egyébként is vannak megoldások a kivédésükre – hangzott el az Európai Űrkutatási Hivatalnak (ESA) az olaszországi Frascatiban a héten tartott, pénteken záruló bolygóvédelmi konferenciáján.
Az MTA Csillagászati Intézetének kutatói egy új módszerrel vizsgáltak távoli kisbolygókat, eddig erre nem volt példa.
Régóta köztudott, hogy a Marson vízjég található, ám a Curiosity legújabb mérései alapján dán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vörös bolygó talajában, közel az égitest felszínéhez folyékony víz lehet.
"Pokoli" bolygó titkait fedték fel svájci csillagászok, akiknek sikerült meghatározni az égitest felszínén uralkodó hőmérsékletet és a szelek átlagos sebességét is.
A Mars felszíne alatt rejtőző gleccserek meglepően sok vizet tartalmaznak: egy új kutatás szerint annyit, amennyi akár az egész bolygót beboríthatná.
Feltehetően egy néhány deciméteres nagyságú meteorit megsemmisülését lehetett látni hétfő este Miskolc fölött az MTI által megkérdezett szakértő szerint.
18 év eltéréssel készült képeket összehasonlítva kiderült, egy csillag születését sikerült lencsevégre kapni.
A teljes holdfogyatkozáskor sem sötétül el teljesen az égitest, hanem fénye narancsvörösre változik, mivel a Föld légkörén átszűrődő fény halvány derengést teremt. A mindössze 3 és fél perces holdfogyatkozást Magyarországon csak internetről lehet majd követni, mert innen nem lesz látható.
Új üstököst fedeztek fel lengyel amatőr csillagászok a Naprendszerben. A C/2015 F2 - Polonia elnevezésű égitest a negyedik olyan üstökös a második világháború óta, amelyet lengyelek észleltek a Földről végzett megfigyelések során.
Aki csak most ébred, annak nagyon kevés esélye van arra, hogy megfelelően védőszemüveggel vagy fóliával nézhesse a pénteki napfogyatkozást. De ha van valamilyen távcsöve, akkor még van rá esélye, hogy talál hozzá szűrőt. Napszemüveggel és házi megoldásokkal ne próbálkozzon.
Új, eddig ismeretlen krátert fedeztek fel a Hold felszínén. Ilyen méretű mélyedést legalább száz éve nem fedeztek fel a Hold Föld felé néző oldalán.
A NASA Dawn űrszondája pénteken a Ceres törpebolygó körüli pályára állt - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. Az űrszonda az első űreszköz, amely ilyen közelről vizsgál egy égitestet a kisbolygóövben.
Készen áll a Dawn űrszonda, hogy hét és fél éves utazást követően március 6-án, pénteken pályára álljon a Naprendszer legkisebb törpebolygója, a Ceres körül - jelentették be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei.
Egy 11 colos tükörrel szerelt teleszkóppal bővült a világ alighanem legokosabb emberének eszköztára. Már fotózott vele néhány érdekességeket, és újabbakat is ígér.
Rejtélyes, ködszerű foltot észleltek kétszer is amatőr csillagászok a Mars fölött, felvételeiket most elemezték a kutatók, akik csak találgatják a jelenség eredetét.
Time lapse videót közölt a NASA a Nap utóbbi öt évének legszebb pillanatairól. Láthatók a napkitörés során megfigyelhető "hurkok", úgynevezett koronák, aztán a Nap felszínén megnövő és összezsugorodó napfoltok. A felvételeket a NASA napkutatási obszervatóriuma készítette, amely másodpercenként több mint egy fotót készített a Napról, és tette mindezt öt éven keresztül megszakítás nélkül.
