A devizahitelek árfolyamának rögzítése nem lesz nagy hatással a forint árfolyamára, és kedvezően hathat a magyar gazdaságra, amennyiben a hitelek törlesztése folytatódik és a bankrendszer is fel tudja szívni a veszteségeket - jelentette ki Ashraf Laidi devizapiaci elemző az MTI-nek adott interjúban.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szerint a lakosság átlagosan a törlesztőrészlet maximum 10 százalékos növekedését tudja elviselni. A svájci frank alapú hitelek esetében a 180 forintos rögzített árfolyam tehát azoknak jelent tényleges segítséget, akik kötelezettségüket 162 forintos vagy afeletti árfolyamon vállalták.
Az árfolyamkockázatot csak akkor lehet kivenni a rendszerből, ha az adós a devizahitelt megszünteti - közölte a jegybank elnöke.
A 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel-adósok közel 90 százaléka devizahiteles, ezen belül azonban további, heterogén - az ügyfél, illetve az ügylet jellemzői szerinti - alcsoportokra bonthatók – nyomatékosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Napi Gazdaság szerint a kilakoltatási moratórium feloldását követő helyzetről készített elemzésében.
A Magyar Bankszövetség nem ért egyet Surányi György javaslatával - közölte a szervezet elnöksége csütörtökön.
A FigyelőNeten megjelent írás szerint a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az állam, a jegybank, az adósok és a bankok szoros együttműködése és áldozatvállalása is szükséges.
Elkészült az a szakmai koncepció, amely révén megkezdődhet a bajba került lakáshitelesek megsegítése - írja a Magyar Hírlap.
Azzal, hogy a kormány ismét meghosszabbította – legutóbb július 1-ig – a kilakoltatási moratóriumot, senki nem került közelebb a fizetésképtelen devizahitelesek problémáinak megoldásához. A bankok egyre türelmetlenebbek, a törlesztésekkel kapcsolatos minden halasztás csak ront a hitelek minősítésén. Miközben az ügyfelek számára egyre magasabbak lesznek a törlesztőrészletek, csupán a késedelmi kamatokra általában évi 20-30 százalékot számolnak fel a hitelintézetek.
Az a közelmúltban napvilágot látott javaslat, mely szerint a kormány és a bankok megállapodása nyomán - a devizahitelesek megsegítésére - 190 forint magasságában fixálnák a svájci frank árfolyamát, elvileg megoldást jelenthet. Gyakorlatilag azonban mielőbb tisztázni kellene, ki állja az árfolyam elmozdulása okozta veszteségeket - fejtette ki Sarkadi Szabó Kornél a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Mind több részlet lát napvilágot – immár sokadik fordulóban – a bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó kormányzati tervekből. A kamattámogatás és a rögzített svájcifrank-árfolyam bevezetése mellett egy új lehetőség is szóba jöhetne: a hitelek inflációs indexálása. Ez utóbbi azonban egyelőre csak Szekeres Szabolcs közgazdász javaslata.
A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítésére az utóbbi időben számos ötlet születetett, de a törlesztésen kívüli nehézségekről, illetve megoldásukról már kevesebb szó esik. Pedig nagy szükség lenne a fizetésképtelen adósok esetében a végrehajtások, a családi csődvédelem, illetve később a bérleti megoldások ellentmondásainak orvoslására is.
A tervek szerint a svájci frankban eladósodott devizahitelesek törlesztőrészleténél figyelembe vett árfolyamot a ciklus végéig 190 forint környékén rögzítené az Orbán-kormány, hogy mentse a még fizetőképes hiteleseket az árfolyamkilengésektől - írja kedden banki forrásokra hivatkozva a Hirszerző.
A devizahitelesek és a nekik kölcsönöket folyósító bankok szorult helyzetét megoldani hivatott Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) megalakításának már a második elvi koncepciója is megszületetett, ám az máig nem derült ki, hogy a gyakorlati megvalósítás mikorra várható. Orbán Viktor a legutóbb azzal magyarázta a társaság felállításának késlekedését, hogy olyan megoldásra törekednek, amelyben a költségek nagy részét a bankok állnák.
Fizikai erőszakot helyeztek kilátásba a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének aktivistái, ha a kormány nem hosszabbítja meg az április 15-ig tartó kilakoltatási moratóriumot. Mindeközben az érintettek – árverezők, végrehajtók, jogvédők, adósok – arra várnak, hogy a kormány végre lépjen valamit.
A háztartások decemberben az előző hónaphoz képest 8,9 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ugyanakkor devizahitel állományuk 44,7 milliárd forinttal csökkent - tudatta a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetek decemberi mérlegének adatai alapján hétfőn.
A Jobbik fenntartja korábbi javaslatát és továbbra is azt szeretné, ha a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításából származó bevételből forintosítanák a devizahiteleket - jelentette be az ellenzéki párt két országgyűlési képviselője pénteken Budapesten.
A svájci frank árfolyama az utóbbi napokban csökkenőben van (ma délben 214 forint közelében állt) a pár nappal korábbi nagy riadalmat okozó csúcsdöntési kísérlete után. A devizahiteleseknek ez egyelőre csak apró könnyebbség, hiszen a 2006-2008-as időszakban, amikor kölcsöneiket felvették, az árfolyam a 150-180 forintos sávban mozgott. Mára tömegessé vált a fizetésképtelenség és százezreket fenyeget anyagi csőd. Vajon mikor szabadulhat meg az ország ettől a csapástól?
A kormányfő szerint az euró bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben. Orbán Viktor - akivel a Wall Street Journal és a Dow Jones közösen készített interjút - közölte, hogy kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását.
A Világgazdaság keddi számában az áll: a Magyar Bankszövetség eddig egyetlen alkalommal sem mondott véleményt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kibocsátott vezetői körlevelekről, a frankhitelek euróalapúra váltását javaslóval kapcsolatban azonban az érintettek jelentős száma miatt lehet, hogy kivételt tesz.
A napokban tévesen jelent meg több cikk arról, hogy a Földhivatalok újra bejegyzik a zálogjogot a devizában nyújtott hitelre. A tévhit alapja, hogy 2011. januártól módosították az ingatlan nyilvántartásról szóló törvényt.
