A gyengülő forint okozta terhek csökkentése érdekében mérsékli június elsejétől a svájci frank és japán jen alapú hiteleinek kamatát az OTP, a lépés mintegy 10 forinttal ellensúlyozza az árfolyam-növekedésből a törlesztőrészek emelkedését okozó terhet az ügyfeleknél.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója szerint nem lehet a lakossági devizahiteleket forinthitelekre váltani.
A kelet-közép-európai országokban fel kellene hagyni a rövid futamidejű, fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel − mondta csütörtökön az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint a megfelelő előkészítés nélküli euróövezeti csatlakozás is bajokat okozhat.
Százmilliárdokat felemésztő, ráadásul erkölcsileg is romboló programmá válhat a lakossági devizahitelek forintra váltása. Más módszer is lenne a rossz adósok sorsának egyengetésére.
Az MTI által megkérdezett kereskedelmi bankok érdemben nem tudják megítélni, milyen lenne a hatása a devizahitelek állami segítséggel tervezett forintra átváltásának, várják az elképzelés konkrét feltételeit.
Forintban eladósodni, devizában megtakarítani − ez a stratégia látható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett márciusi hitelintézeti statisztikából.
Ha 20 év múlva visszatekintünk a mostani gazdasági helyzetre, akkor egy remélhetőleg sikeres válságkezelés tanulságaiból arra a következtetésre jutunk majd, hogy a lakossági szemléletváltás mellett a devizahitelezés bizonyos mértékű korlátozása is szükséges lépés volt − mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Debreceni Egyetem közgazdaságtani tanszékén rendezett mai konferencián.
Szigorú feltételekhez köti az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) hétfőtől a lakossági devizahitelezést. Az FMA hétfőn közzétett iránymutatásában leszögezte, hogy a külföldi fizetőeszközben felvett hitel „tömegterméknek” nem alkalmas, csak olyan esetekben nyújtható, amikor az ügyfél az adott devizában kapja a jövedelmét, illetve ha megfelelő összegű megtakarítása van abban a pénznemben.
A hitelpiac központi szabályozása uralta 2009-et a pénzügyi szektorban. A számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, de a hitelintézetek működésének regulázása is metörtént. Idén hatályba lép a hitelfelvételek drasztikus központi szigorítása, amelynek következtében a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből, ugyanakor az egyre csökkenő kamatok mellett tovább terjednek a piaci alapú forinthitelek is.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.
A MASMI Hungary felmérte, hogyan viszonyul a magyar lakosság a bankok hitelezési gyakorlatához. A vizsgálat arra is kitért, hogy mennyiben mérsékli a kritikai hangvételt, ha azokat kérdezik, akik maguk is a hitelfevevők között vannak.
Lassan, de folyamatosan emelkedik a forintalapú lakáshitelek iránti kereslet a hazai hitelintézeteknél, és az új folyósításokon belüli arányuk eléri a 20-40 százalékot – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők nyilatkozataiból.
Nem kell kötelező erejű szabályozás a devizaalapú hitelek kelet-európai folyósításának korlátozására - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza a Financial Times szerint.
Augusztusban a háztartások új euró lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke és a forint alapúak szezonálisan igazított új szerződéses értéke csökkent, míg a svájci frank alapúaknál az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt - közölte a jegybank.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is – mondta el a Blikknek az ügyet felvállaló Czirmes György ügyvéd, aki azért indított próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék rá egyoldalúan az ügyfelekre a megnövekedett törlesztő részleteket.
A devizahitelek magas kamatai felerészt a forint gyöngülésével, felerészt viszont az országkockázati felárakkal magyarázhatók – véli közgazdász szerzőnk, aki szerint ezért indokolt volna a devizahitelesek vagyonadójának csökkentése.
Hiába remélték a devizaadósok, hogy a kora tavasszal 30–50 százalékkal megnőtt havi törlesztési terhük újra a tavaly októberi szintre csökken azt követően, hogy a 320 forintos euróárat is megjárt árfolyam visszaszállt a válság kitörésekor mért 270-es szintre.
Az MSZP a devizahitelek törlesztőrészletének csökkentésére szólítja fel a bankokat, hiszen az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a forint - mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője hétfőn.
Simor András, az MNB elnöke kedden a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel.
Miért kell EBRD-segítség a magyarországi bankoknak? Jó ötlet a jól működő vállalatoknak támogatott hitelt nyújtani? Aggódni kell a régiós országok válságkezelése miatt? Segítene a gyors eurócsatlakozás? Manfred Schepers, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke a magyarországi bankok helyzetét, a még fennálló kockázatokat, valamint az ország válságkezelését és az utóbbi időben ezzel kapcsolatban elhangzott javaslatokat, kritikákat kommentálta a hvg.hu-nak.
