#egészségügy

Fizess adót – aztán adj pénzt gipszre, vigyél gyümölcsöt az oviba!

Az már évek óta jellemzővé vált, hogy az iskola nyíltan tarhál a szülőktől, de mostanában már olyanok is bejöttek, hogy a bölcsőde simán elviszi a háztartás jövedelmének negyedét, a rendelő pedig csak külön pénzért rak az ember törött lábára olyan gipszet, ami normálisnak mondható. Mélyre zuhant azoknak az állami és önkormányzat szolgáltatásoknak a színvonala, amelyek alapból járnak. Egyébként van minden, csak külön kell érte fizetni. De miért, amikor az adóterhelésünk magas, vagy akár még növekszik is?



Újratervezés előtt az egészségügy?

A politika minduntalan felülírja az egészségügy szakmai terveit. Bárki váltja a lemondott államtitkárt, fenn kell tartania a buzgó tevékenység látszatát. Zombor Gábor utódja néhány héten belül érkezhet a tárca élére, a HVG összefoglalta, mit (nem) végzett el.



Lemond a fekete ruhás nővér

A jövőben egy fillér tagdíjat sem hajlandó fizetni a korábban őt támadó szakdolgozói kamarának Sándor Mária, ezért lemond szakápolói fizetéséről, és az a terve, hogy "legkisebb nővérként", segédápolóként fog elhelyezkedni.


Kevés az előrevett rákgyanús beteg

Három hónapja vezették be, hogy soron kívül, két héten belül fogadni kell azokat a betegeket, akiket daganat gyanújával MRI- vagy CT-vizsgálatra küld az orvosa. A legnagyobb magán egészségügyi szolgáltató, a Diagnoscan Magyarország Kft. egyelőre azt tapasztalja, nem sok ilyen eset van.



Jó lesz vigyázni, ha nem is a menekültek hozzák el a szuperinfluenzát

Újra megjelenő veszélyes betegségek, egészségügyi ellátás nélkül maradó, produktív munkára alkalmatlan tömegek, növekvő társadalmi feszültségek, avagy az eltérő igényekhez alkalmazkodó, esélyegyenlőséget kínáló egészségügy; ez a két út áll Európa előtt a migrációs egészségügy szakértői szerint, akik Pécsett tárgyaltak a kontinens legnagyobb egészségügyi-társadalmi kihívásáról. Azért az kjderült, hogy a kormány kommunikációja nem stimmel.


Egyre nagyobb üzlet nálunk is a magánegészségügy

Több mint 300 milliárd forintot is elköltenek a magyarok magánrendelőkben vagy paraszolvenciára, akár úgy is, hogy számlát és zárójelentést sem kapnak. És mindez nem is zavarja a többséget. Sokan – és egyre többen – inkább kifizetnek 30-80 ezer forintot egy ultrahangért, CT-ért, mintsem hónapokat kelljen várniuk az állami egészségügyben erre. Nem is csoda, hogy a nagyobb egészségügyi szolgáltatók többen lettek és megerősödtek az elmúlt években.


Nagy béremelés jön az egészségügyben Romániában

Októbertől 25 százalékkal emelik Romániában az állami egészségügyi rendszerben dolgozó csaknem 200 ezer alkalmazott bérét – jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök. A béremelés éves szinten 1,7 milliárd lejes, vagyis körülbelül 119 milliárd forintos költségvetési többletterhet jelent: az idei három hónapos többletkiadásra Ponta szerint megvan a fedezet, miután az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése jelentős megtakarításokat eredményezett.



Másfél év múlva startol az e-egészségügyi rendszer

Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba.








Ukrán pénzből épül kórház Budapesten: hol itt az üzlet?

Tizennyolc milliárd forintos befektetéssel számol a Budapestre a Duna Medical Centert megálmodó Igor Iankovskyi, profitra azonban belátható időn belül nem számít, és nullszaldóra is csak 6-8 éven belül. A HVG-nek a járóbeteg-szakrendelő minapi megnyitása után nyilatkozó 41 éves ukrán üzletember azt állítja, a legjobb magyar orvosok sorra jelentkeznek be hozzá, és úgy gondolja, tudnak olyat és olyan áron kínálni, hogy ne csak az elit vegye igénybe szolgáltatásaikat. Nem titkolja, azzal is terveznek, hogy ukrán és orosz betegek is nagy számban érkeznek majd a várhatóan másfél év múlva megnyíló kórházba.