Ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak – ezt is mutatja a HVG számára készített legfrissebb Medián-elemzés.
Noha a 4 évvel ezelőtti gyakorlattal egyezően kétharmad-egyharmad arányú bizottsági helyeket ígért az ellenzéknek a Fidesz, ezt nem sikerült tartani. A frissen megalakult testületek némelyikében a tagság 72–75 százalékát a Fidesz–KDNP adja, ráadásul 15 bizottságról 11-nél csökkent az ellenzék befolyása, és jegyzőből is kevesebb lett az ígértnél. A Fidesz-frakció utóbb közölte: az arányokon hajlandóak változtatni, és további bizottsági helyeket adni az ellenzéknek, feltéve, "ha megfelelő" személyeket jelölnek.
Az alakuló ülést bojkottáló független politikus a Parlament előtt tartott fogadóórát.
Ötödik alkalommal javasolta kormányfőnek az államfő Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét a Parlament alakuló ülésén. Az ülésen az ellenzéki képviselők – Hadházy Ákos kivételével – letették az esküt, de ezután a DK, a Párbeszéd és a Momentum politikusai kivonultak. Áder János köztársasági elnök szerint a választás eredménye "politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen". Az alakuló ülésen létrejött a 2 kormánypárti és 7 ellenzéki frakció, megalakították a parlamenti bizottságokat, megválasztották Kövér Lászlót házelnöknek. Az alakuló ülést percről percre tudósította a hvg.hu.
Technikailag a Momentum is hasonlókban gondolkodik, igaz, ők előtte leteszik az esküt.
Élőben közvetítettünk Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra sajtótájékoztatójáról.
A kormánypártok azt javasolták, hogy a tisztségeket kétharmad-egyharmad arányban osszák el. A hat ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy ezzel a Fidesz az ő rovásukra a Mi Hazánkat akarta "jutalmazni".
Látható méretűvé nőtt a kormánykritikusok – köztük a Kutyapárt híveinek – tábora a templomba járók körében, ám az ellenzéknek – a vidék meghódításához hasonlóan – sok munkát kellene fektetnie abba, hogy támogató szavazatokká alakítsa az elégedetlenséget.
A három politikus korábban jelezte, nem kíván a parlamentbe menni. Szél Bernadett mandátum nélkül maradt.
Az LMP képviselője önfelmentésnek tartja a médiakörnyezetet okolni az újabb kétharmados vereségért.
A DK-szavazók túlnyomó többsége természetesen nem osztja ezt az állítást.
A helyi választási bizottság megállapította a törvénysértést és felkérte a helyi választási irodát, hogy tegyen feljelentést az ügyben.
Oda kell találni a választókhoz, jelen kell lenni a helyi politikában, fenn kell tartani az együttműködést, de fel kell mutatni az önálló arculatot, saját bázist is kell építeni és persze el kell végre végeznie a vereség okainak alapos elemzését mindenkinek, írja a szerző, aki alábbi cikkével ehhez kíván hozzájárulni. Vélemény.
A politikai elemző szerint Lázár János és Navracsics Tibor az idei választás nagy visszatérője.
Szél Bernadett kiesése a parlamentből a választás „legigazságtalanabb és legfájóbb” következménye Hadházy Ákos szerint.
A hódmezővásárhelyi képviselő a helyi Rádió 7-nek adott interjújában azt mondta, a választók piros lapot mutattak a baloldali pártoknak, és hogy „Vásárhely nem lehet Márki-Zay kampányirodája".
A Momentum elnöke hét pontban szedte össze az ellenzék jövőjével kapcsolatos gondolatait. Mint írta: az ellenzéki oldalon útkeresés helyett sokkal inkább azok a régi politikai reflexek tűnnek érvényesülni, amelyek a mostani bukáshoz is vezettek.
Van néhány meglepetés a taktikaiszavazas.hu térképe szerint.
A Republikon által vizsgált városok közül mindössze Dunaújvárosban tudta megtartani előnyét az ellenzék.
Márki-Zay Péter a Kossuth-körökkel, az MSZP-s Ujhelyi István az Esély-körökkel szeretne új arculatot adni az ellenzéknek, miközben előbbi pártalapításban, utóbbi pedig pártja totális átformálásában gondolkodik.
