A kisgyerek előbb érez, mint értelmez: dühös, csalódott, fél vagy örül, de sokáig még nincs meg hozzá a nyelve és az önkontrollja. Ezt fokozatosan tanulja meg a környezetétől. Héjja Edit pszichopedagógus azt mutatja meg, hogyan segíthet a szülő abban, hogy a gyerek felismerje, megnevezze és később egyre jobban szabályozza a saját érzéseit.
Miért értjük félre egymást újra és újra? Hogyan tudjuk kitalálni, mit gondol a másik – és mi történik, ha ez nem sikerül? A mentalizáció, vagyis mások gondolatainak és érzéseinek „olvasása” alapvető képességünk, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem a túlélésünket is meghatározza.
Egy új kutatás szerint gyengébb erkölcsi alapelveket vallanak azok az emberek, akik jobb kognitív képességekkel rendelkeznek.
Ki ne vágyna harmonikus párkapcsolatra? Jó vagy rossz hír, ám ezt alapjaiban meghatározza a társak érzelmi intelligenciája. Ami szerencsére fejleszthető.
A nagy technológiai vállalatoktól függetlenül fejlesztett nyelvi modellt mutatott be az Inflection AI, ami méretéhez képest kimondottan jó képességekkel felruházott mesterséges intelligencia.
Érdekes új mesterséges intelligencia első változatát indították el, az eddigi chatbotokkal szemben ez nem a keresésre vagy a kérdések megválaszolására van tervezve, hanem az emberekkel történő kommunikációra.
Csak akarat kérdése! – mondjuk sok mindenre, amivel meg akarunk küzdeni, legyen az a lustaságunk vagy a falánkságunk. Nem ez az egyetlenegy tévhit, amivel az önuralomhoz vezető utunk ki van kövezve.
Nem egyszerű feladat kiigazodni az érzelmek útvesztőjében, pedig mára bizonyítást nyert, hogy a boldogságunk és jóllétünk miatt érdemes foglalkozni velük, és megpróbálni megérteni őket. A szakpszichológus, egyetemi docens beavat minket az érzelmi intelligencia rejtelmeibe, ami szerencsére egész életünkön át fejleszthető.
Az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb szerepet tölt be az életünkben, mint gondolnánk. Ráadásul tanulható, fejleszthető, és haladásunkat hamar siker koronázza.
Ez a fajta intelligencia alapvetően meghatározza a szülő-gyermek kapcsolatot.
Kutatás igazolta a népi bölcsességet.
Hihetetlenül széles az érzelmek palettája, és egyénenként változó, ki, hogyan éli meg az érzelmeket. Noha létezésünk alapélményei, nehéz megfogni őket.
Öt hónaposan a csecsemő már meg tudja különböztetni a szomorúság és a boldogság arckifejezéseit. Hároméves kor körül képessé válik mások érzelmi állapotát értelmezni, felismerni és megnevezni. A bonyolultabb érzelmeket azonban majd csak kisiskoláskorban fogja azonosítani és kifejezni.
Őrületes tempóban fejlődő technológia, folyamatosan alakuló piaci elvárások – ehhez kell alkalmazkodnunk, ettől szorongunk, vagy épp ez lelkesít minket. Mik azok a képességek, amelyek segíthetnek a felszínen maradásban vagy a siker felé vezető úton?
Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Amikor a gyermekünket szomorúnak, dühösnek, kétségbeesettnek látjuk, ne a saját érzelmeinkre válaszoljunk.
Az érzelmi intelligenciához hozzátartozik az önismeret, az önkontroll, a motiváció, az empátia és a társas képesség. Nézzük meg öt munkahelyi eseten keresztül, mit jelentenek, és hogyan fejleszthetők.
Hogyan alakíthatunk ki olyan viselkedésmintákat, amelyekkel a legfájdalmasabb érzések az önismeret, az erő és a kreativitás forrásává válnak?
Óriási a különbség, ahogy férfiak és nők az érzelmeikről kommunikálnak. Hogyan hozzuk közös nevezőre?
Az érzelmi intelligencia segíthet minket többek között mások érzéseinek felismerésében és megértésében. Hol vehetjük hasznát, és mi a hátránya hiányának?
