Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága hétfőn késő este megtartotta az első véleménycserét a Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérésről.
Több a diplomás nő, de jóval kevesebben vannak vezető beosztásban, mint a férfiak, miközben a bérekben a különbség 40 százalékos az utóbbiak javára – ez a helyzet az Európai Unióban a legfrissebb kutatások szerint, melyekkel kapcsolatban Brüsszelben rendeztek csütörtökön konferenciát európai szakértők és szakpolitikusok részvételével. A hvg.hu is ott járt.
Pártokon és tagállamokon átívelő összefogást kezdeményez Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője a roamingdíjak eltörlése érdekében - közölte hétfőn a politikus irodája.
Időhiány miatt nem vitatták meg az EP jogi bizottságában a jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Egyelőre nem tudni, mikor kerülhet újra napirendre.
Nincs helye illiberális erőknek Európában – hangoztatta Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakcióvezetője a veszprémi időközi parlamenti választás kimenetelét értékelő hétfői nyilatkozatában.
Nem túl jó a viszony a két MSZP-s uniós képviselő, Szanyi Tibor és Ujhelyi István között. A Magyar Nemzet szerint Szanyi már hónapokkal ezelőtt kezdeményezte az MSZP elnökségénél, hogy bontsák fel azt a nemzeti delegációt, amit a DK két politikusával alkotnak.
Február 24-én délben, zárt ülésen tart vitát az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Konferenciát szerveztek az áfacsalásról és korrupcióról az Európa Parlamentben, Horváth Andrásék a magyar helyzet kilátástalanságát tudták felmutatni, a románok lekapcsolt csaló politikusokat. Bandaháború a szervezett áfacsaló csoportok között.
A németellenes retorika és Angela Merkel kancellár támadása nem segít Görögországon - figyelmeztette a görög kormányt egy vasárnapi lapinterjúban Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke, aki az EU vezetői közül elsőként tárgyalt Athénban az új miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal.
A felszólalók a szólás- és gyülekezési szabadság magyarországi korlátozásáról számoltak be a magyarországi civil szervezetek vegzálása miatt összehívott EP-meghallgatáson, de a kormányszóvivő "szappanoperának" nevezte az ülést, ami többeknél is kivágta a biztosítékot. Nem ment el a magyarországi civil szervezetek vegzálása miatt összehívott EP-meghallgatásra a békemeneteket szervező Fricz Tamás, a Fidesz pártcsaládjához tartozó képviselők pedig azt sérelmezték, hogy miért hívták meg az Ökotárs Alapítványt az ülésre, amikor bírósági eljárás folyik ellenük.
Meghívást kapott a CÖF az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi Bizottságától (LIBE), hogy vegyen részt egy, az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló vitában január 22-én Brüsszelben, ám szerintük a résztvevők politikai összetétele torz és egyoldalú, a vita hangvétele és kimenetele pedig "az Európai Unió jól ismert, kormányellenes kettős mércéje szerint zajlana le".
Az EP hétfői plenáriis ülését egyperces néma csenddel kezdte a múlt heti párizsi vérengzés áldozatainak adózva. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa rövid felszólalásban határolódott el Orbán Viktor bevándorlásról szóló szavaitól.
Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján elegendő okot lát arra, hogy az EP érintett testülete tárgyaljon Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Az Európai Parlament megszavazta csütörtökön az Európai Unió és Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálását. Az EP képviselői közül 490 szavazott a megegyezés mellett, 76 ellene voksolt, 57 pedig tartózkodott.
Az Európai Parlament képviselői a strasbourgi plenáris ülésen szerdán nagy többséggel állásfoglalást szavaztak meg, amely elvében támogatja a palesztin államiság elismerését.
Már az Európai Parlament is arról elmélkedik, hogy megfontolandó lenne bevezetni egy közös uniós munkanélküliségi ellátást, tompítandó a blokkon belüli szociális feszültségeket. Nem beszélve arról, hogy ezzel a válságba süllyedt országok gazdasági teljesítményét is javítani lehetne. A bökkenő az, hogy ez csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Gond lehet továbbá az is, hogy igencsak szerteágazóak az uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek. Jöhetne a munkanélküliségi segély (egy része) Brüsszelből, vagy sem?