Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Romániában hat év börtönt kapott egy volt közlekedési miniszter, egyben önkormányzati képviselő, akinek a cége benne volt áfacsalásban, közintézményeknek adott el olyan elektromos készülékeket, amelyekre semmi szüksége nem volt az intézménynek, azok a raktárban porosodtak, mert nem használták őket. Ez csak az egyik eset, amellyel elbüszkélkedett a 2002-ben létrehozott román antikorrupciós igazgatóság egyik vezetője azon az – Európai Parlamentben tartott – konferencián, amely az uniós országokban levő áfacsalást járta körül. A román korrupcióellenes szervezet dicsőségtábláján szereplő, egy másik esetben olyan politikust kapcsoltak le nemrég, aki cégein keresztül nagyüzemben csalta az áfát.
A helyzet mégis abszurd volt az európai parlamenti konferencián. A román beszámoló az adócsalók elkapásáról épp azt a szekciót követte, amelyen magyar meghívottak – köztük az a Horváth András, aki az áfabotrányt 15 hónapja kirobbantotta, és akinek a története motiválta a mostani konferenciát – azt vázolták fel, hogy Magyarországon látványos jelek vannak az áfacsalásokra, mégis mintha azok felett a hatóságok jó része szemet hunyna, a politikai vezetés pedig nem úgy tűnik, mint amelyik kérlelhetetlenül küzd az áfacsalás ellen. Ennek lecsapódása az is, hogy Horváthtal mint közérdekű bejelentővel szemben az adóhatóság bő egy éve is feljelentést tett, nemrég pedig 3 milliós sérelemdíjat követelve újabb keresetlevelet írt a bíróságnak a NAV. Így járt egy korrupciókutató szociológus is, Jávor István, akinek a NAV nekiment.
A konferencián, amelynek összehívását Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szorgalmazta, az Europol egyik vezetője elmesélte, hogy viszonylag kevesen követik el a szervezett áfacsalásokat. Az egyik általuk feltárt ügyben az áfacsalásokkal okozott kár 90 százalékáért mindösszesen az áfacsalásokat elkövetők 2 százaléka felelős, ők a főszereplők, ők mozgatják a szálakat, őket kell lekapcsolni, titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni.
Az áfacsalásokra specializálódott szervezett bűnözői csoportok között valódi bandaháború is zajlik, embereket tesznek el láb alól. A csábítás ugyanis óriási: mérvadó becslések szerint évente 170-190 milliárd euróra (53-59 ezer milliárd forintra) rúg az egy év alatt elcsalt, hiányzó áfa összege az EU-ban, ennek egy része a szervezett bűnözői csoportokhoz kerül.
A konferencia másik házigazdája Jávor Benedek mellett a német Ingeborg Grassle mindvégig kevesellte, hiányolta a konkrét, az áfacsalást meggátoló intézkedéseket uniós és állami szinten. A problémát látjuk, csak éppen a neheze még hátravan.
