Bővül az uniós szankciókkal sújtottak köre, rendkívüli EU-csúcs sem kizárt - ez derült ki abból, amit Martonyi János külügyminiszter osztott meg újságírókkal hétfőn. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt.
Az iráni ipari miniszter hétfőn egy interjúban úgy fogalmazott, hogy országa egy hosszú távú, megbízható és biztonságos beszállítója lenne Európának a földgázt illetően. A kormánytag ugyanakkor kiemelte, nem Oroszországgal akarnak versenyre kelni, hanem a növekvő európai igények kiszolgálásában szeretnének részt venni.
Míg a többi régiós országban lényegesen alacsonyabb az állami kiadások szintje, addig Magyarország arányaiban majdnem úgy költ, mint Hollandia vagy Olaszország.
Több EU-tagállam is bővítené az orosz szankciólistát, de a külügyminiszterek hétfőn nem hoznak döntést erről, még a kidolgozás alatt álló, többfokozatú gazdasági szankciók harmadik szakaszáról sem – írja a Bruxinfo. Ha Putyin leállítja a gázszállítást Ukrajnát Szlovákián, Magyarországon és Lengyelországon keresztül látnák el gázzal.
Vlagyimir Putyin orosz államfő arra figyelmeztette az európai vezetőket, hogy Ukrajna késlekedése az Oroszországnak járó gázszámla kifizetésével "kritikus szituációt" eredményezett. Ha az ukránok nem fizetnek, elzárhatják a csapokat.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
Görögország négy év után visszatér a kötvénypiacra: a hírek szerint legalább 3 milliárd euró értékben bocsátanak ki államkötvényt, ráadásul igen komoly túljegyzés alakult ki a papírokra, így a hozamot is igen kedvező szintre tudták lenyomni. Az ország ugyanakkor még nincs kinn a gödörből: hatalmas a munkanélküliség és az államadósság is GDP 150 százaléka feletti szintre rúg.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy az Oroszország elleni szankciók részeként nem adja meg a még hiányzó engedélyeket a Magyarországot is érintő Déli Áramlat gázvezeték európai szakaszának megépítéséhez.
Egyre-másra robbannak ki tüntetések Kelet-Ukrajnában, és nő a félelem, hogy az oroszok beavatkozhatnak a térségben. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy mi lenne Ukrajna gazdaságával, ha az ország két területre szakadna. A válasz: semmi jó. A keleti, gazdagabb területeket vihetik az oroszok, ez pedig azt jelenti, hogy a szegényebb Nyugat-Ukrajna magára maradhat.
Az Amnesty International jelentése szerint az európai kormányok nemcsak hogy képtelenek megakadályozni a romák elleni diszkriminációt és rasszista támadásokat, de néhány esetben még fűtik is az előítéleteket.
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
A nemzeti szuverenitást hangsúlyozó harcias retorikával ugyan nem sikerült megfékezni a Jobbikot, de annak így is fontos szerepe volt a választási győzelemben, ezért azzal lehet számolni, hogy a több EU-tagországban "kissé furcsának tűnő" beszédmódban nem lesz változás – ezt mondta többek között a magyar parlamenti választásokról Kai-Olaf Lang német politikai elemző, egy berlini, uniós integrációval foglalkozó kutatócsoport vezetője.
Az európaiak csak az uniós integráció révén állhatnak helyt a globális versenyben, ezért meg kell erősíteni az Európai Uniót (EU) és növelni kell versenyképességét - emelte ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt szombati berlini kongresszusán, amelyen elfogadták az európai parlamenti választásra készített programot.
Azarov levetetné magát és fiát az uniós szankciós listáról, ezért levelet írt az EU-tagállamok kormányainak.
Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.
Hiába a rendkívül negatív nemzetközi visszhang, a külföldi tőke menekülése és a Krím fejlesztésének horrorméretűre becsült költségei, Vlagyimir Putyin rendszere olajozott gépezetként annektálja a félszigetet. Helyiek szerint a bankoknál van komolyabb fennakadás, ám az ellátás összeomlásától nem tartanak. Sőt, a nyugdíjak háromszorosára nőttek. Milyen az élet az elcsatolt félszigeten? Jelentés a Krímből.
Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, aki jelenleg a jobbközép jelöltje az Európai Bizottság élére, azt nyilatkozta a napokban, hogy az eurócsoportnak szüksége lenne egy állandó elnökre. Ezzel pedig tulajdonképpen létrejönne egy, az eurózóna országainak közös pénzügyminiszteri posztja.
Görögország kormánya most épp azon vitázik az ország nemzetközi hitelezőivel, hogy mi nevezhető friss tejnek. Az országot hitelező trojka ki szeretné tágítani az időtartamot, amíg egy doboz tej frissnek nevezhető, ezzel azonban megugorhatna az importtermékek aránya. A kormánykoalíció képviselőinek egy csoportja megtorpedózná a hitelezők kérését, ezzel pedig veszélybe sodorhatják az ország számára biztosított pénzügyi segélycsomag újabb, 10 milliárd eurós részletének elutalását.
Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, aki jelenleg a jobbközép jelöltje az Európai Bizottság élére, azt nyilatkozta a napokban, hogy minden uniós tagállamban be kellene vezetni a minimálbért.
Az autós műszaki vizsgáztatást érintő új irányelveket fogadott el hétfőn az Európai Unió Tanácsa, amely közül az egyik kitétel az lesz, hogy a vizsgáztató látja, mit mutatott az autó kilométer-számlálója az előző vizsga alkalmával, ezzel pedig lebuktathatók a visszacsévélt kilométer-számlálók. Azt is bevezetik, hogy aki más uniós tagállamba költözteti autóját, ott elfogadják majd az eredeti ország műszaki vizsgáját.
