Milyen az, amikor az evés nem kellemes élmény, hanem gyűlölt ellenség? Hol a határ az észszerű diétázás és az önpusztítás között? Hogyan veszi át az étel megtagadása vagy mértéktelen fogyasztása a kontrollt sokak élete fölött?
Vajon befolyásolhatják-e az evési szokásaink párkapcsolatunk minőségét, vagy akár magát a párválasztást? Meghatározhatja-e a párkapcsolat az evést és az evészavar tüneteit?
Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.
A sokak által (legalább hírből) ismert bulimia, anorexia vagy túlevés mellett akad pár ritkább, étkezéssel kapcsolatos anomália, amelyek legalább olyan kellemetlenül érinthetik a tőlük szenvedőket.
Az egyik emlékezetes reklámban az elfoglalt üzletasszony mindig rohan, épp csak bekap valamit – míg a menetrendszerűen fellépő gyomorproblémák miatt végre megvilágosul, és megfelelő bélflórát tartalmazó joghurt fogyasztásával billenti helyre belső állapotait. A kapkodás és a rendszertelenség tényleg nem válnak előnyére a szervezetünknek, de a napközbeni étkezés megtervezése, összeállítása valóban nem egyszerű feladat.
Az élelmiszergyártók új ízeket és ételeket fejlesztenek ki vele. Ez csak az egyik előnye a mesterséges intelligenciának (MI), melytől ugyanakkor azt is várják a szakértők, hogy demokratizálja az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférést.
„Mindent lehet, csak mértékkel” – ez a mondat sok témánál elhangzik, de leggyakrabban talán az étrenddel kapcsolatban. Célja a nyugalom és a szabadság érzésének átadása, mégis elindít szorongató gondolatokat is: Tényleg mindent lehet? De mi mindent? Ez gyanús! És hol a mérték? Ki szabja meg? Nos, ahogy a tányérunk tartalmát, a gondolkodásunkat az étkezésről is érdemes egyensúlyban tartani.
Nagy jövő állhat a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei által kifejlesztett, rezgőmotoros kapszula előtt, mely az éhségérzetünkre van hatással, így ösztökélve az embert arra, hogy kevesebbet egyen.
Akik tartják magukat a mediterrán étrendhez, azok körében kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás – mutat rá egy új vizsgálat.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
A helyes étrend javíthat a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) élők tünetein – derül ki a Semmelweis Egyetem munkatársainak új tanulmányából, amely szerint a mediterrán típusú diétának kiemelt szerepe lehet ebben.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Zuglóban, a Szaletlyben jártunk.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Keleti pályaudvar környékén, a Mosonyi utcában jártunk.
Ételválasztásunkon látszik, ki áll mellettünk.
A világ számos fejlett országában népbetegségnek számító, kritikus érrendszeri és daganatos megbetegedésekhez vezető elhízás gyakori ellenjavallata az étkezés szabályozása, és bár ez sikeres lehet, utána az érintettek fele öt éven belül visszahízik az eredeti súlyára.
Élet és étel: csak a betűk sorrendje a különbség a két szó között, és sokan játszottak már az „élet étterme” kifejezéssel is. Nyílt ilyen nevű étkezde, szerepel Popper Péter egyik könyveként (Mi az élet étterme?), és a Frédi és Béni rajzfilmsorozat fordítóit is megihlette, hiszen az egyik résznek pont ezt a címet választották. De valóban ennyire közel áll egymáshoz az élet értelme és az étkezés?
Hiába köztudott, hogy a motiváltság a siker egyik kulcsa, motiválttá válni cseppet sem egyszerű. Többféle szempontból is vizsgálták már ezt a késztetést, legutóbb svájci kutatók az anyagcsere oldaláról vágtak bele.
Pert indítottak szülők az Epic Games ellen, mert szerintük a gyerekeik annyira a Fortnite rabjaivá váltak, hogy az alvásról, az evésről és a zuhanyzásról is lemondtak.
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
