Egy új tanulmány szerint a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel "a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi".
És már megint az a fránya evolúció az ok.
A világ 12 országának több mint négyszázezer kényelmi élelmiszertermékét felmérő globális kutatás eredménye szerint az Egyesült Királyságban készült előkészített, félkész és késztermékek tartalmazzák a legkevesebb cukrot, telített zsírt és sót.
Ha nagy a nyomás, nehezebb tartani az étrendünket, ami fokozhatja a stresszt. Hogyan alakíthatunk ki kedvezőbb kapcsolatot az evéssel?
Először mérte meg az ehető rovarok antioxidánsszintjét egy kutatócsoport, s mint kiderült, a szöcskék és selyemhernyók annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a friss narancslé.
Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat. A friss tanulmány első eredményei minden túlzás nélkül nevezhetők riasztónak.
Évente fejenként 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A valós szám ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét.
Az evészavarok veszélyes és nehezen gyógyítható betegségek, amelyek az utóbbi harminc évben váltak gyakoribbá a gazdaságilag fejlett társadalmakban. Mit tudunk jelenleg róluk?
A fogyókúrák, életmódváltások virágkorát éljük, mégis egyre több a túlsúlyos és evési zavarokkal élő. Valóban ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy más okuk van a sorozatos kudarcoknak?
Mintha az anyai kompetencia mérőszáma lenne a kisgyerek étvágya. Ha rendesen eszik, elégedett lehet az édesanya, ha nem, akkor pokollá válhat a család élete.
A dietetikusok előre szóltak, avagy kapott-e egy tockost a koleszterinszintjétől.
A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban – állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban.
Nem nehéz észrevenni az ellenmondást, hogy egyre nagyobb az igényünk a sovány test iránt, miközben a Föld minden olyan részén, ahol tartósan és tömegesen van mit enni, egyre inkább elhízik az emberiség.
Vajon befolyásolhatják-e az evési szokásaink párkapcsolatunk minőségét, vagy akár magát a párválasztást? Meghatározhatja-e a párkapcsolat az evést és az evészavar tüneteit?
Napjainkban egyre nagyobb értéke van az egészségnek, egyre többen figyelnek oda a táplálkozásra is. Sokan vélik magukon felismerni az ételallergiák tüneteit, néha olyan, mintha rohamosan terjedő járvánnyal lenne dolgunk, ami félelmetes iramban szedi az áldozatait.
Az élet első ezer napján a megfelelő táplálás azért is különösen fontos, mert az akkor rögzült szokások végigkísérik a felnőttkort. Dr. Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter írása.
Emlékszik, mit evett utoljára? Gundel-somlóit? Sajtos stanglit? Szalámis pizzát? Emlékszik, hogy milyen volt az íze? Mennyire volt kellemes, kellemetlen, unalmas? Ha nehezen tudja felidézni, ne ijedjen meg: gyakran megtörténik, hogy tudatosság nélkül, robotpilóta üzemmódban étkezünk.
„A társadalomnak is van némi testképzavara” – mondja Lukács Liza, életmódváltással és evési zavarokkal foglalkozó szakpszichológus, akivel az egészséges és az egészségtelen evésről, az evési problémáink mögött meghúzódó lelki okokról beszélgettünk.
A fogyókúrázók többsége hamar szembesül azzal, hogy bár a súlycsökkenés negatív energiamérleg következménye, a siker mégsem ennek az egyszerű matematikai képletnek a megértésén múlik. Az ételekhez és az evéshez fűződő érzelmeink a legmeghatározóbbak.
