A Japán északi részét sújtó 9-es erősségű földrengés, majd azt követő, a part menti területeket leromboló szökőár, illetve a mai napig is elhúzódó atomkatasztrófa mély nyomot hagyott a japán társadalomban, gazdaságban, iparban. De mivel japán a világgazdaság egyik motorja is, ezért a katasztrófa-sorozat nyomai az egész világon, az IT-iparban pedig különösen érezhetőek.
Erős, 6,5-ös erősségű földrengés rázta meg csütörtökön Mexikót - közölte az amerikai földtani intézet (USGS).
A Google továbbra is próbál a maga módján segíteni a Japánt ért természeti katasztrófa utáni helyreállításban. Ennek a folyamatnak egy állomása, hogy a Google Earth programban panorámaképek jelentek meg a földrengés utáni körzetekről.
Vasárnapra virradóra 4,9-es erősségű földrengés volt Románia keleti részében, nincsenek áldozatok, sem nagyobb károk - közölte a román geofizikai intézet.
Újabb képek kerültek nyilvánosságra a fukusimai erőmű belsejébe vezérelt távirányítású robotok felvételeiből. Az első képeken nedvesedés jelei látszódnak az erőmű padlóján, ami az egyik tároló szivárgására utal a sérült blokkban.
Néhány ezren tüntettek vasárnap Tokió központjában az atomenergia felhasználása ellen. Közben a japán kormány 24 ezer 800 katonát vezényel hétfőn a földrengés és szökőár sújtotta térségbe a még mindig eltűntként nyilvántartott több mint 12 ezer áldozat felkutatására - jelentette be vasárnap a védelmi minisztérium.
Földrengések, vulkánkitörések és szökőár is sújtotta az antik világ emberét. A természeti csapásokról időről időre hírt adtak az ókori források.
Nagy erejű, 6,9 -es fokozatú földrengés történt szombaton, közép-európai idő szerint reggel hat órakor a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő Salamon-szigetek térségében - közölte az Amerikai Geofizikai Intézet hozzátéve, hogy nem áll fenn szökőár veszélye, és károkról sem érkezett jelentés.
A japán kormány pénteken óriás méretű pótköltségvetést hagyott jóvá a természeti katasztrófát követő helyreállítás költségeinek a finanszírozására.
A Fukusima-1-es atomerőművet üzemeltető cég (Tepco) elkezdte kiszivattyúzni a létesítmény kettes reaktorának gépterméből azt a mintegy tízezer tonna vizet, amely a szökőárban hatolt be oda és erősen radioaktívvá vált, ez a vízmennyiség ugyanis akadályozza a kármentési munkálatokat.
Erőteljes, 6,6-os erősségű földrengés történt helyi idő szerint kedd hajnalban Új-Zéland északkeleti részének partjai előtt - közölte az amerikai földtani intézet.
Az Egyesült Államok segítségét ígérte meg a földrengések, a szökőár és az atombaleset sújtotta Japánnak Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, amikor vasárnap látogatásra érkezett a szigetországba.
Újabb erős földrengés rázta Japán fő szigetének, Honsúnak a középső részét szombaton, helyi idő szerint délelőtt 11 óra 19 perckor.
Kapcsolat van a klímajelenségek és a tektonikus mozgások között - mutatta ki első ízben egy ausztrál kutatócsoport.
A japán külügyminiszter beismerte, hogy országa későn értesítette a külföldi nagykövetségeket és a nemzetközi szervezeteket arról, hogy április elején a tengerbe eresztettek több mint tízezer tonna enyhén sugárszennyezett vizet a megsérült japán atomerőműből.
A kínai miniszterelnök telefonon kérte japán kollégáját olyan gyors intézkedések megtételére, amelyekkel megelőzhető lenne a nukleáris válság következményeinek továbbterjedése a szomszédos államokba - derül ki a szerdai kínai sajtójelentésekből.
Jelentősen nőtt a fokozott szeizmikus aktivitás területe az elmúlt két hétben Japán északkeleti partjainál - közölte szerdán a japán meteorológiai szolgálat.
A nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelik a Japán északkeleti részén, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését - jelentette kedden a japán sajtó.
Nem szenvedett károkat a két fukusimai atomerőmű a legújabb japán földrengésben - közölte az NHK állami televízió csütörtökön.
A világ egyik legtekintélyesebb földrengés előrejelző intézete, a potsdami GeoForschungszentrum kutatói 70 százalékos valószínűséget adnak, hogy belátható időn belül szinte „fölrobban” a 13 milliós metropolisz, Isztambul. A hvg.hu-nak nyilatkozó programvezető tudós, Frederik Tilmann a csapata által kidolgozott számítási modell alapján állítja: a legborzalmasabb rengések éppenséggel a világ legsűrűbben lakott övezeteiben fognak bekövetkezni.
