A globális felmelegedés miatt egyre gyorsabban növekszenek az évezredek óta élő Bristlecone fenyők közül azok, amelyek az erdők felső határsávjában, tehát a legmagasabb térségben élnek. Ezek feltehetően a világ legidősebb fái. Növekedésük a huszadik század második felétől gyorsult fel.
A telepített erdők felboríthatják a korábban kialakult ökoszisztémát. Az erőltetett fásítás például csökkentheti az átáramló víz mennyiségét - erről számol be a tekintélyes tudományos lap, a Nature. Igaz, az erdőknek komoly haszna is van: csökkentik a levegő széndioxid-koncentrációját.
Akár még fel is válthatja a Fraunhofer Kémiai Technológiai Intézet (ICT) új találmánya a műanyagot, olvasható a Deutsche Welle oldalán. Az Arboform nevű anyag gyakorlatilag folyékony fa, újrafeldolgozható, valamint sokkal kevesebb mérgező anyag található meg benne.
Mesterséges fát fejleszt a Kolumbia Egyetem egyik kutatója. A találmány távolról sem hasonlít egy igazi fához, ám cserébe ezerszer több szén-dioxidot képes megkötni - írja a CNN.
Még folynak a helyreállítási munkálatok a csepeli HÉV vonalán, ahol a csütörtök esti viharban egy szerelvény nekiütközött a sínekre dőlt fának - közölte a BKV.
Most még csak pár száz fát ültettek az Appalache-hegységben, hosszú távon azonban 38 millió facsemetével akarják új életre kelteni a bányák miatt sivárrá lett területeket.
